Az elmúlt hét legmeghatározóbb eseménye a dollár további gyengülése volt. A zöldhasú minden korábbi szintnél gyengébb az euróval szemben, ami annak köszönhető, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő FED kamatdöntése - 50 bázispontos kamatvágás - után Ben Bernanke jegybankelnök bizonytalanságban hagyta a piacot, amikor azt nyilatkozta, hogy lehetnek még további fejleményei a hitelválságnak. A másik megközelítés szerint viszont éppen a válság vége, a tovagyűrűző hatás megszűnése az oka a dollár gyengülésének, hiszen a feltörekvő piacok és az árupiaci termékek iránt megnövekvő kereslet a dollár menekülő deviza szerepének csökkenése miatt gyengítette az amerikai fizetőeszköz árfolyamát. A kérdés kérdés marad, de tény, hogy a dollár gyengülésével párhuzamosan emelkednek a feltörekvők, illetve erősödnek a feltörekvő piaci devizák, köztük a forint is.

Devizapiac. A deivazapiaci eseményeket alapvetően a dollár gyengülése határozta meg. Nemcsak az euróval, hanem az összes devizával szemben vesztett árfolyamából, ami azért lehet veszélyes, mert az egyidejűleg emelkedő olaj- és nyersanyagárak akár komoly inflációs nyomást is okozhatnak a gazdaságban. Ezért a gyenge dollár exporttámogató hatása nem feltétlenül érvényesül - legalábbis rövidtávon.
 

A másik oldalon – az Egyesült Államok irányába exportálók oldaláról – szintén nehézségek merülnek fel, mivel például az európai kivitelt a fedezeti ügyletek által az eddigiekben nem érintette érzékenyen az euró erősödése, de nem szabad elfelejteni, hogy a fedezeti ügyletek maximum egy évre köthetők, így a hosszabb folyamatok előbb-utóbb begyűrűznek a nemzetközi kereskedelem áruforgalmi adataiba is.

Ez azt jelenti, hogy a világgazdaság növekedési kilátásai romlottak az elmúlt időszakban, de ma még inkább teoretikus szinten folynak a viták erről a kérdésről, a piacok ma még nem árazzák be a növekedés lassulását. Itt tehát egy esetleges befektetési lehetőség adódik, csak az a kérdés, hogy miként lehet kihasználni ezt a félreárazást. Ma azt látjuk, hogy a gyengülő dollár időszaka tovább tart, mint gondoltuk, így nem látjuk azt az időpontot, amikor a dollár alapú termékek vásárlása átlag feletti megtérülést hozhat. Minden esetre talán érdemes kismértékben tartani a portfoliókban amerikai dollár alapú termékeket, talán elsősorban high tech papírokat. Ma az euró, illetve a forint alapú papírokra érdemes koncentrálni.

Miért lehet érdemes HUF alapon befektetni? Itt az lehet a nyerő, hogy a feltörekvő piaci lendület tovább emeli a forint árfolyamát, illetve tovább nyomja le a kötvényhozamokat, miközben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csökkenti a jegybanki alapkamatot. Fel kell hívni a figyelmet azonban arra a tényre, hogy 2007-es csúcsai közelébe került a forint, így a trendforduló is egyre komolyabban fenyeget. Ma azonban nem látni jelét annak, hogy a külföldi befektetők elforduljanak a hazai piactól.

Kötvénypiac. Az amerikai kötvénypiac is megérzi a dollár gyengülését, hiszen a hosszabb kötvények hozamai emelkedőben vannak, bár a mérték még elviselhető szinten marad. Ezzel együtt a dollár gyengülése a külföldi befektetők számára komoly veszteségeket okoz, így a bizalom jelenleg nem áll jól a dollár eszközök irányába. Közben a feltörekvő piacokon csökkennek a hozamok a magas keresletnek köszönhetően, ami azt jelenti, hogy a kamatkülönbözet a fejlett és a fejlődő piacok között szűkül. Csakúgy, mint a carry- trade hitelfelvevő piacai és a magas kamatozású piacok között, így a lendület alábbhagyhat.

Persze azt is látni kell, hogy a befektetők még mindig nem találtak ki semmi újat az előző évek befektetési stratégiájához mérten; továbbra is olcsó hitelekkel finanszírozzák a feltörekvő-, az energia- valamint az árutőzsdei befektetéseiket. A pénzbőség pedig keresletet generál. A baj csak az, hogy ha a valós gazdasági teljesítmény csökkenő dinamikát mutat, akkor az emelkedő árakat csakis a pénzügyi szektor befektetési stratégiája okozza, nem pedig a fundamentumok idézik elő. Ez tipikusan a buborék kialakulásának időszaka. A nagyobb korrekciótól azonban ma még nem kell tartani, a mai helyzet azt mutatja, hogy a piacok a nyár végi korrekció után újabb – akár történelmi – csúcsokra fognak érni. Addig még jó üzlet lesz értékpapírokat tartani.

Az is érdekes, hogy a hazai hozamszintek az év eleji szinteknél alacsonyabb értékeket mutatnak, miközben – elvileg – egy korrekciós szakaszban vagyunk. Ez igaz is, de azt is figyelembe kell vennünk, hogy a piac hisz a kiigazításban (az adatokból ezt látjuk), így a folyamatos vételi érdeklődés fenntartja a relatív alacsony hozamszinteket. Ma azt tudjuk mondani, hogy a hazai 3-5 éves állampapírok vásárlása kiugró hozamlehetőséget jelent.

Részvénypiac. Miután a FED a várakozásoknál nagyobb mértékben csökkentette irányadó kamatát, a piacok jókorát ugrottak. A korábbi szinteket egy nap alatt maguk mögött hagyták és újabb, ezúttal magasabb árcentrumok alakultak ki. Ez annak köszönhető, hogy az olcsóbb vállalati finanszírozástól a vállalati nyereségek emelkedését várják az elemzők, de azt is, hogy a hitelválság okozta nyomás is enyhülni fog.

Hosszabb távon azonban nem ennyire rózsás a helyzet, hiszen könnyen elképzelhető, hogy a mai kamatvágások a jövőben inflációs nyomást okoznak, mert – miközben gyengül a dollár – a nyersanyagok és az energiahordozók ára emelkedik. Így az emelkedő nyereségeket erodálhatja az infláció, másrészt az emelkedő nyereségek emelkedő bérkiáramlási dinamikát is indukálhatnak, ami további nyomást gerjeszthet. De – rövid távon – igenis optimisták lehetünk. Különös tekintettel a feltörekvő piacokra, valamint azokra a vállalkozásokra, amelyek ma jó növekedési kilátásokkal büszkélkedhetnek, de az elmúlt időszakban sokat esett árfolyamuk.

A BÉT-et is elérte a feltörekvő piaci optimizmus, azonban a történelmi csúcstól még mindig jelentősen elmaradnak az árak. Legalábbis ami a BUX papírokat illeti. 2500 pont a csúcsig még benne lehet a piacban, de csak akkor, ha a Mol és az OTP is „úgy akarja”. Természetesen a gyógyszeripari cégek részvényeinek emelkedése is fontos tényező, de a mai helyzetben erre nem látunk komoly esélyt, csak abban az esetben, ha a hazai szabályozás hatálya alá eső bevételek csökkennek az összbevételen belül, míg a külföldi értékesítés erőteljesen emelkedik. Erre látunk némi esélyt, de az eredményekbe ezek hatása csak a későbbiekben fog beépülni. A Magyar Telekom esetében a hozamok csökkenése jó hatással van, hiszen osztalék alapon árazva a kamatszint – és az általános hozamszint – csökkenése jótékony hatással lesz az áralakulásra.

A komoly áremelkedések azonban a kisebb papírok piacán következett be ismét, ráadásul itt a továbbiakra nézve is komoly nyereség-lehetőségeket látunk. A kisebb papírokat tömörítő BUMIX történelmi csúcsokra ért, miközben – mint már említettük – a BUX jelentősen elmarad a csúcsoktól. Ennek az az oka, hogy a kisebb társaságoknál a felvásárlások, egyesülések a mai időkre értek meg. Egyrészt ezek a vállalkozások elérték a „már látható” méretet, másrészt a külföldi befektetők figyelme is átterelődik erre a szegmensre, ráadásul nem csak pénzügyi, hanem szakmai befektetői szinten is.

A legjobb lehetőségek az Econet, a Rába, a Fotex, valamint a Synergon esetében mutatkoznak. Ezek a társaságok javuló eredményeket mutatnak, ugyanakkor velük kapcsolatban rendre jelennek meg olyan hírek, amelyek arra engednek következtetni, hogy a tulajdonosi szerkezetben további átalakulások várhatók. Jó példa lehet erre a Pannonplast, ahol sokáig a régi management irányította cégcsoport jó esetben is csak stagnáló árfolyamot volt képes produkálni, csökkenő nyereség mellett. Miután a cégvezetésben – és nem utolsósorban a tulajdonosi szerkezetben – döntő változás állt be a társaság részvényeinek tőzsdei áralakulásában.

A fent említett vállalkozások helyzete a hazai piacon stabil, üzletpolitikájuk megfelelő, ugyanakkor ahhoz, hogy nemzetközi szinten is mérhető nagyságot érjenek el, további tőkebevonásra, felvásárlásokra, vagy egyesülésekre lesz szükség. Ehhez a megfelelő potenciál megvan, a vállalatvezetés döntésén igen sok múlik ebben a helyzetben. Ma azt gondoljuk, hogy ez a potenciál emeli ezen részvények árait, így ezektől átlag feletti megtérülést várunk. Még egyszer a vételre ajánlott részvények: Econet, Rába, Fotex, Synergon, míg a nagyobbak közül a Mol és az OTP is érdekes lehet. A Mol esetében nem zárult még le az OMV-story, az OTP esetében pedig jelentős diszkont lehet az árban, mivel a hitelválság a pénzügyi vállalkozások értékeltségi szintjeit komolyan lenyomta az utóbbi időben. Az OTP azonban nem érintett, a növekedési kilátások sem változtak.

Állampapír piac:

- állampapírok: HUF: 3-5 év vétel

- vállalati kötvények: eladás

Nemzetközi részvénypiac:

- EU részvények: kivárás

- USA részvények: kivárás

- Orosz részvények: vétel

- Egyéb feltörekvők: Kína, Dél-Amerika, Oroszország vétel

Hazai részvénypiac:

- Hazai részvények: Econet, Rába, Fotex, Synergon , MOL, OTP vétel

- Befektetési alapok: Kína, Dél-Amerika, Oroszország alapok

Fürjes Szabolcs