Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A két találkozó osztrák kezdeményezésre jött létre, és a magyar álláspont a korábbiakhoz képest nem változott. Az OMV szeptember végén bejelentette: a Mol-részvények 20,2 százalékának birtokában „olyan helyzetben van”, hogy kész vételi ajánlatot tenni a Molra, részvényenként 32000 forintért. A kormányszóvivő ezután azt mondta, hogy az osztrák vállalat addigi akcióit barátságtalan lépésnek, ellenséges felvásárlásnak tekintik.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is megszólalt az ügyben: újraállamosításnak tartaná, ha az OMV átvenné az irányítást a Mol felett. Azt kérte az igazságügyi minisztertől, készítsen elő egy szabályozást az Európai Unió normáival összhangban annak érdekében, hogy a magyar állam kontrollt tudjon gyakorolni olyan üzleti tranzakciók esetén, amikor másik állam befolyása alatt álló társaságok próbálnak befolyást szerezni a közellátás szempontjából stratégiai szerepet betöltő vállalatokban.
Az erre hivatott, „lex Mol” néven ismertté vált törvényt az Országgyűlés az összes parlamenti párt támogatásával október 8-án elfogadta. A Mol és az OMV ügyében Gyurcsány Ferenc és Alfred Gusenbauer többször is egyeztetett: június végén telefonon beszéltek, októberben pedig együtt vacsoráztak Bécsben.
