Nem igazolódtak be a jóslataink - ismerik el az amerikai Fortune magazin elemzői a világ ötszáz legnagyobb vállalatának 2006-os teljesítményéről a minap megjelent listájukat kommentálva. Hét éve azt állították, a technológiai cégek pozíciói olyannyira megerősödnek, hogy hamarosan átveszik a hagyományos iparágak képviselőinek helyét a rangsor élbolyában. Ebből azonban mindeddig semmi nem lett: a forgalom alapján összeállított rangsor első tíz helyén tanyázó cégekből hat olaj-, három pedig autóipari multi. E két ágazat hegemóniáját egyedül az 1,6 milliós alkalmazotti létszámával a világ legnagyobb munkaadójának számító Wal-Mart szupermarketlánc volt képes megtörni, amely - egyévnyi kihagyás után - ismét az élre tört, és 11 százalékos forgalomnövekedéssel a világ első számú vállalatává rukkolt elő.

Nem csak az élbolyban tarolt az olajipar. Az ötszáz vállalat 12 százaléka ebbe az ágazatba tartozik, s a 39 olajmulti összesen 2900 milliárd dolláros forgalmat és mintegy 250 milliárd dolláros nyereséget ért el. A világ legnyereségesebb cége is olajban utazik: az amerikai Exxon, amely 39,5 milliárd dolláros profittal gazdagította részvényeseit. Az olajipari boomnak köszönheti 17. helyét a kínai Sinopec is; 13 éve, mióta a Fortune világranglistát készít, kínai vállalat még soha nem került ilyen jó pozícióba.

Persze nem minden hagyományos iparágnak megy jól, az autóipari vállalatok például igencsak vegyes teljesítményt produkáltak. Először esett ki a tízes élbolyból a 10 százalékos forgalomcsökkenést elszenvedett amerikai Ford, amely arra sem lehet büszke, hogy 12,6 milliárd dolláros mínuszával a legveszteségesebb lett az ötszázak között. Ráfizetéssel zárta a 2006-os évet hazai riválisa, a General Motors (GM) is, amely tavaly még a világ legnagyobb autógyártójának számított, ám 2007 első negyedében a japán Toyota elorozta tőle e több évtizede őrzött címet. Ez nem is meglepő azok után, hogy a legnagyobb ázsiai cégnek számító Toyota 2006-ban az előző évinél 10 százalékkal nagyobb forgalmat (és 16 százalékkal magasabb profitot) ért el. A japán autógyártó minden egyes eladott járművén 1200 dollárt keresett, míg három detroiti riválisa kocsinként ezerdolláros veszteséget volt kénytelen elkönyvelni.

Kiemelkedő évet zárt a banki és biztosítási szektor is. A listán helyet kapott hatvan pénzintézet összesített mérlegfőösszege 2800 milliárd, nyeresége pedig 327 milliárd dollárra rúgott. A világ első számú pénzügyi csoportja a főként biztosítási tevékenységet folytató holland ING maradt, ám ott van a nyomában az amerikai Citicorp is, amely tavaly az előző évinél 12 százalékkal alacsonyabb profitra volt képes, de még így is a világ harmadik legnagyobb nyereséget bezsebelő cégének számított. Több száz helyet rukkolt előre a listán három európai bankcsoport, az olasz UniCredit (a 97. helyre), a spanyol Banco Bilbao Vizcaya Argentaria (163.) és a német Commerzbank (170.) egy-egy rivális pénzintézet felvásárlásával. A fúziós láz, amely világszerte mintegy 11 milliárd dollárral gazdagította a pénzügyi tanácsadó cégeket, sokat lendített a vállalati felvásárlásokban közreműködő amerikai Morgan Stanley, Merrill Lynch és Goldman Sachs pozícióján; mindannyian rekordhelyezéseket értek el. Látványos előrelépéssel büszkélkedhetnek olyan európai építőanyag-ipari cégek is, mint a francia Lafarge, az ír CRN vagy a svájci Holcim, amelyek jócskán kivették a részüket a közel-keleti, kelet-európai és kínai infrastrukturális beruházási boomból.

A technológiai iparágakat sem kell azért lebecsülni. A dél-koreai Samsung az ázsiai térség legnagyobb elektronikai cégévé fejlődött, lekörözve az eddigi éllovas japán Hitachit. A számítástechnikában és az irodai informatikai felszerelések versenyszámában az amerikai Hewlett-Packard - először a cég történetében - megelőzte az IBM-et. Folytatta szárnyalását az Apple, amely 130 helyet javítva a 367. helyre lépett elő. Az Apple-nek köszönheti sikerét a tajvani Asustek Computer is, a "fehér alma" iPod termékének fő alkatrészgyártója, amely először jutott fel a listára. Az évek óta romló teljesítményű Eastman Kodak viszont kénytelen volt búcsút inteni az elitklubnak. Nem hozta nyilvánosságra pénzügyi adatait, ezért nincs rajta a 2006-os listán a megelőző évben még a 35. helyen álló PDVSA venezuelai állami olajtársaság.

Mindent összevetve tavaly elmaradt a korábbi évek rekordnövekedése: a világ ötszáz legnagyobb vállalatának forgalma 10,4 százalékkal 21 ezermilliárd, nyeresége pedig 25,1 százalékkal 1,5 ezermilliárd dollárra emelkedett. A tíz évvel korábbival összehasonlítva mégis látványos a fejlődés: ez idő alatt az ötszázak mind forgalmukat, mind pedig nyereségüket megduplázták.

Az ötszázas listára ezúttal 52 iparág, illetve 32 ország vállalata került fel. A világgazdaság legfőbb motorja továbbra is az USA. Ezt jelzi, hogy a listán szereplő legtöbb (162) cég amerikai, ezek adják az összesített forgalom közel harmadát. 67 toplistás cégével Japán megőrizte második pozícióját. Az európaiak közül a franciák számítanak éllovasnak 38 vállalattal, de nyomukban vannak a németek is 37 és a britek 33 céggel. Jönnek fel a kínaiak: a hazai összterméke alapján a világ negyedik legnagyobb gazdaságának számító Kína négy új jövevénnyel 24-re növelte cégei számát az ötszázak klubjában.

Az oroszok közül továbbra is csak négy, összesen 23 milliárd dolláros forgalmat felmutató vállalatnak sikerült feljutnia a listára - nem meglepetés, hogy mindegyikük olaj-, illetve gázipari. Közülük a legelőkelőbb helyet (52.) a Gazprom szerezte meg 81 milliárd dolláros forgalommal, amely egy éve még a 102. volt a rangsorban. Rajta kívül a Lukoil (110.), a Rosznyefty (323.), a Szurgutnyeftyegaz (392.) verekedte be magát a legnagyobbak közé. A kelet-közép-európai térséget egyedüliként az ugyancsak olajipari lengyel PKN Orlen képviseli, amelynek 17 milliárd dolláros forgalma a 432. hely eléréséhez volt elegendő.