Szállításra előkészített telefonok a Nokiánál. Az export az egyetlen motor © Nokia

Az Európai Unió Bizottságának előrejelzése szerint az unióban a gazdasági növekedés a 2007-es 2,9 százalékról az idén várhatóan 2,4 százalékra csökken. A következő negyedévekben a magasabb nyersanyagárak miatt várhatóan növekszik az euróövezeti infláció, amely azonban 2008 közepére körülbelül 2 százalékra esik vissza. Ez a magyar gazdaság legfontosabb nemzetközi szomszédsága, amelytől sok húzóerőt pillanatnyilag ugyan nem remélhetünk, de nem kell onnan érkező nagyobb megrázkódtatásokra sem felkészülnünk. Viszont jó hátteret ad a nálunk zajló folyamatok értékeléséhez.

A magyar gazdaságra vonatkozó előrejelzések egy dologban közösek: nagyon lassúnak érzik a gazdaság fejlődési ütemét, ami mögött ott settenkedik a recesszió réme. A Kopint-Tárki szerint az idei GDP-növekedés mértéke megközelítheti a 3 százalékot. A nettó átlagkereseteknél minimális, 0,5 százalékos emelkedés várható. Az infláció pedig éves szinten 5 százalékos lehet, ami azonban függ attól is, hogy az elszaladó energia- és élelmiszerárak nem emelik-e még magasabbra a pénzromlás tempóját. Az államháztartás hiánya idén 4 százalék körüli szintre mérséklődhet, s a beruházások is kissé, körülbelül 3 százalékkal bővülhetnek. A munkanélküliség 7 százalék körüli szintje nem fog változni, mert a közszolgálatból elbocsátottakat nem tudja felszívni a versenyszféra.

Az Ecostat optimistább prognózist ad. A GDP a kormányzati intézet szerint idén 3,3 százalékkal nőhet. A lakossági fogyasztás a tavalyi 2,1 százalékos visszaesés után talán 1 százalékkal bővülhet. Az infláció pedig 2008-ban 4,3-4,4 százalékos szintre csökken. Az Ecostat arra számít, hogy az év második felében az uniós támogatások révén a beruházásokban felgyorsuló, 4 százalékos növekedés várható.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése az idei esztendőt illetően a legderűlátóbb az összes között, hiszen akár 3,5 százalék körüli bővülést is elérhetőnek tart. A gazdaság növekedését a GKI szerint nem az infláció fogja elsősorban fékezni. A kockázatot inkább a világgazdasági környezet jelentheti. Az európai országokban a növekedés ottani lassulása miatt erősödhet a gazdasági patriotizmus, de akadályozhatják azt is, hogy az európai cégek Magyarországra helyezzék termelő- vagy szolgáltató kapacitásaikat.

Az infláció a kedvezőtlen világpiaci hatások ellenére jelentősen mérséklődik, mivel a konszolidációs lépések egyszeri áremelő hatása fokozatosan megszűnik, a tovagyűrűző hatások pedig gyengülnek. A mértéke 2008 végére kissé 4 százalék alá mérséklődik, s az év egészében 4,7 százalék körül alakul. A reálbér a gazdaság egészében kábé 1 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál, de ezen belül a költségvetési szektorban stagnál, a versenyszférában 1,5 százalékkal nő. A fizetési és tőkemérleg együttes egyenlege a GDP 2,7 százaléka (3 milliárd euró) várhatóan lesz, az államháztartás konszolidált deficitje pedig 4,1 százalékra csökken. Csak a munkanélküliség marad meg a tavalyi 7.5 százalékon.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke viszont mérsékelten sem optimista. Egy nemrégiben adott sajtónyilatkozatában arról beszélt, hogy „nem mérséklődik a pénzromlás, emiatt nőnek az inflációs várakozások, így nem csökkennek a kamatok, ami tovább hűti a gazdaságot. Emiatt nem élénkül megfelelően a beruházási kedv, a forint elszakad a térségi valutáktól, csökken a működő tőke beáramlása”.

A BNP Paribas nem elégszik meg ennyivel, hanem a recesszió közvetlen veszélyét vázolja fel. A bankház londoni keltezésű értékelése szerint ugyanis a magyar gazdasági növekedés egyetlen hajtóereje ma az export, ám a külső kereslet kilátása is gyengül, így nő a kockázata, hogy a magyar gazdaság 2008-ban recesszióba kerülhet. Továbbá a bankház szerint a restrikció miatt lassan élénkül a fogyasztás és a beruházás. Ugyanakkor az idei éves inflációval kapcsolatban (még ha a pénzromlás üteme tavaszig magas is marad) azzal számolnak, hogy a sebessége a második félévben csökken, s egész évre vetítve 4 százalék körüli szintre száll le.

A Goldman Sachs is arra figyelmeztet, hogy az euróövezet várható lassulása elveszi a magyar export erejét, amely a gazdaságot most egyedüliként húzza. Ezért 1,8 százalékra – a londoni elemzői konszenzus alatti szintre – csökkentette 2008-as magyarországi növekedési előrejelzését az eddigi 2,2 százalékról. A GS ugyanakkor 2009-ben már 3 százalékos gazdasági növekedéssel számol, mert addigra várakozásai szerint oldódik a költségvetési restrikció, és az euróövezet is erősebb gyorsulásra vált.

Az Economist Intelligence Unit elemzése azt állapítja meg, hogy a büdzsé hiánya idén és jövőre  esni fog ugyan, de nem éri el azt a nívót, ahová a hivatalos előrejelzések alapján meg kellene érkeznie. A GDP növekedését idénre 3 százalékban határozzák meg, ez jövőre kissé tovább emelkedhet. Az éves átlagos infláció az EIU szerint 4,3 százalék lesz idén és 2,8 százalék lehet jövőre.

A Reuters több londoni bankház elemzőit is megkérdezte a 2008-as várható folyamatokról. Az elemzők egyetértenek abban, hogy idén az év során végig magasabb pályán halad majd az infláció a korábban vártnál, s az éves átlagos inflációra vonatkozó konszenzus 5,25 százalékon alakult ki, ami meghaladja a kormány nemrég frissített konvergenciaprogramjában szereplő 4,8 százalékot. Az elemzői konszenzus 2009-re 3,3 százalékot jelez, ami szintén a kormány 3 százalékos előrejelzése felett van. A 2008-s éves gazdasági növekedési előrejelzésüket 2,5 százalékra csökkentették az elemzők. Jövőre pedig a konszenzusuk szerint 3,2 százalékra élénkülhet a gazdaság növekedése. Ezek a növekedési ráták azonban elmaradnak a konvergenciaprogramban lefektetett céloktól.

A nagy nemzetközi szervezetek közül a Eurostat prognózisa is éppen ezen a 2,5 százalékos értéken áll. Összehasonlításképpen az uniós statisztikai hivatal Csehországnak 5,1 százalékos, Lengyelországnak 5,7, Oroszországnak pedig 6,2 százalékos növekedést prognosztizál. Az OECD ennél kicsit magasabb 2,6 százalékos növekedést valószínűsít hazánknak, míg az IMF 2,7 százalékot.

A Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentéséből kiderül, hogy a fogyasztói árindex idén átlagosan 5, 2009-ben pedig 3 százalékos lehet. Ezzel egyidejűleg a gazdaság növekedési üteme 2009-re is csak fokozatosan gyorsul 3 százalékra: 2008-ban 2,4, 2009-ben pedig 3,2 százalékot várnak az MNB elemzői. Ez utóbbi adat azt jelenti, hogy a konvergencia-programban szereplő – 2009-re jelzett – 3 százalék körüli inflációs cél teljesíthető. Végül is idén még nem várható a gazdaság számottevő élénkülése. Lényegében csak a bázishatás miatt várható, hogy a gazdaság az idei 1,5 százalékos növekedés után 1 százalékponttal gyorsabban bővül.

Összefoglalva: látható, hogy az optimista és pesszimista becslések között nincs nagy különbség, vagyis minden szakértő egyetért abban, hogy a magyar gazdaság meglehetősen erősen determinált pályán halad, amelyet lassú növekedés és mérséklődő infláció fémjelez, s ezek az értékek rosszabbak, mint amelyeket a konvergencia-programban a kormány gazdasági tervezői lefektettek. Ezért, ha sikerül a kitűzött célokat elérni, az az ország komoly teljesítménye lesz, ha nem, akkor megint nem sikerült átlépnünk (még oly erős akarattal sem) a gazdaság törvényeit. A kormány mindenesetre arra számít, hogy az idén már jelentősebb mértékben beáramló uniós források hatékony elköltésével befolyásolhatja a makrogazdasági trendeket. Ilyesmiről azonban nem találtunk nyilvános független előrejelzéseket.

Meixner Zoltán