A Barclays Capital befektetési csoport által a forint ingadozási sávjának felszámolásáról összeállított, szerdán Londonban befektetőknek kiadott elemzés szerint a ház alapeseti forgatókönyve a kamattartásról és a sáveltörlésről hozott hét eleji döntés előtt az volt, hogy az MNB a második negyedévig nem nyúl az alapkamathoz, és nem sokkal utána kamatcsökkentésekbe kezd. Az elemzés szerint a most bejelentett döntések megerősítik a cég szakértőinek e forgatókönyvbe vetett bizalmát.

A Barclays Capital szerint ugyanakkor a sáveltörlés nem változtat a ház azon előrejelzésén, hogy a forint - a kezdeti, és a még várható további "átmeneti" erősödés után - 1-3 havi távlatban megmarad a 265-ös árfolyamszint környékén, mivel a forint gyengeségét okozó alaptényezők - a gyenge gazdasági növekedés és a lanyha globális kockázatvállalási hajlam - változatlanul fennállnak.

Jóllehet a sáveltörlés valós célja nyilván a forint erősítése volt, a kockázatok inkább a még további gyengülés felé mutatnak, éppen azért, mert a Monetáris Tanács (a sáv felszámolásával) jelezte azon hajlandóságát, hogy "kissé leveszi a kezét" az árfolyamról.

További tartós forintgyengülés esetén - főleg, ha az árfolyam 270 fölé gyengül - az MNB kamatemelésre kényszerülhet az inflációs várakozások kordában tartása végett, tekintve, hogy az árfolyamváltozások inflációs átszűrődési rátája négy negyedévre vetítve 40 százalék körüli, szemben a Lengyelországra jellemző 20-30 százalékos átszűrődési mutatóval, áll a londoni bank szerdai elemzésében.

A Barclays Capital szerint azonban az MNB reakciója még ebben az esetben is jó eséllyel lassabb lesz, mint eddig. A Monetáris Tanács valószínűleg "követi a szomszédok példáját" abban, hogy az árfolyamgyengülést önmagában költségsokknak tekinti, és csak akkor reagál, ha bizonyítékokat lát az e sokkból eredő másodlagos inflációs hatásokra, áll a szerdai londoni elemzésben.

A Barclays Capital mindezek alapján arra számít, hogy a magyarországi pénzügypolitikai elmozdulások a jövőben fokozatosabbá válnak. A sáveltörlést kísérő MNB-nyilatkozatban szerepel ugyan, hogy a lépés elősegíti a maastrichti feltételrendszer teljesítését, és az ERM-II.-es árfolyam-mechanizmushoz szükséges, ideális középérték megtalálását, a Barclays Capital szerint azonban "még legalább hat év", mire Magyarország csatlakozhat az euróövezethez. A ház felidézi, hogy Simor András MNB-elnök szerint is 2008 végén, 2009 elején kezdődhetnek egyáltalán a megbeszélések az ERM-II.-be történő belépésről.

Más nagy londoni házak is egyetértenek azzal, hogy a sáveltörlés nem feltétlenül hozza előbbre Magyarország euróövezeti csatlakozását.

A Fitch Ratings, a legnagyobb európai hitelminősítő a döntés után kiadott londoni elemzésében azt írta: az árfolyam-lebegtetés bevezetése még meg is erősíti a Fitch azon nézetét, hogy nem valószínű Magyarország 2014 előtti eurócsatlakozása, azzal együtt sem, hogy a konvergencia-program legutóbbi változata akár 2012-re is megteremtheti a feltételeket. Nem sok értelme lenne ugyanis az ERM-II.-vel, vagyis az euróövezet előtti átváltási mechanizmussal gyakorlatilag azonos rendszer feladásának, ha a magyar hatóságok 2012-re terveznék az euróövezeti csatlakozást, ez ugyanis azt jelentené, hogy 2009 első felében be kellene lépni az ERM-II.-be, fejtegették a Fitch Ratings londoni elemzői.

Willem Buiter, a London School of Economics and Political Science - a világhírű londoni közgazdaság- és politikatudományi egyetem - professzora, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) volt főközgazdásza a Financial Timesnak írt legutóbbi heti blogjában, a sáveltörlés kapcsán egyenesen annak a véleményének adott hangot, hogy a magyar hatóságok "ez idő szerint feladták az eurócsatlakozást ... és ezt meglehetősen bölcsen tették". Magyarországnak ugyanis komoly gazdasági problémái vannak, és az euróövezeti tagsági feltételek nem teljesülése "ezek közül a legkisebb".

A magyar növekedés a legalacsonyabb a közép- és kelet-európai térségben, miközben az infláció magas, és az egységnyi termékértékre jutó munkaköltség is tavaly 8,0 százalékkal emelkedett a magánszektorban. Ennek a mutatónak jóval alacsonyabbnak kell lennie ahhoz, hogy a belső tényezők által táplált infláció egyáltalán az MNB céljának közelébe kerüljön, írta internetes bejegyzésében Buiter.

A vezető közgazdász szerint a fenntarthatóság érdekében a nem kamatjellegű GDP-arányos közkiadási rátát legalább 10 százalékponttal csökkenteni kellene az 53 százalékos "svéd-francia szintről". Emellett a köz- és magánszféra együttes bruttó küladóssága a GDP 100 százaléka körül jár, és (ebben a környezetben) az "árfolyamsáv érdektelen volt".

A Barclays Capital szerdai londoni elemzése szerint ugyanakkor a sáveltörlésnek - ha nem is vezet a forint erősödéséhez - szélesebb makrogazdasági szempontokból mégis volt értelme, mivel kissé nagyobb rugalmasságot biztosít a jegybanknak.

A sáv felszámolását más londoni elemzők is pozitív fejleményként értékelték. A bejelentés utáni kommentárjában Raffaella Tenconi, a Dresdner Bank londoni befektetési érdekeltségének (Dresdner Kleinwort) Magyarország-elemzője "rendkívül kedvezőnek" nevezte a döntést, mivel az tovább fokozza az arra irányuló nyomást, hogy a jegybank és a kormány koherens, átlátható gazdaságpolitikát folytasson, megakadályozandó a meredek árfolyamkorrekciókat a magyar befektetési konstrukciókban.

A Fitch Ratings elemzése szerint a forintsáv felszámolásával eltűnik "a potenciálisan egymást zavaró kettős pénzügypolitikai célkövetés".