Tátrai Miklós, a társaság vezérigazgatója elmondta, hogy az új szerződések fedezetéül az intézmények számára a központi költségvetés 18 milliárd forintos céltartaléka szolgál. Hosszabb távon azonban a bérleti díjak arra sarkallják az intézményeket, hogy csak a szükséges méretű ingatlant használják, így várhatóan több intézmény is összébb húzódik, vagy összeköltözik más intézményekkel - fűzte hozzá.

Az eddigi vagyonkezelési szerződések fő problémája volt, hogy azokban az állam az értékesítésen kívül lényegében minden tulajdonosi jogot átadott a használó részére, míg az ingatlanok állagmegóvására nem követelt garanciát. Az új bérleti szerződések egyben garantálják az ingatlan állagmegőrzésének fedezetét, és nem utolsósorban beárazzák az ingatlanok használatának költségét.

Az így felszabaduló, vagy más módon megüresedő ingatlanokat jellemzően értékesítésre szánja az MNV. Tervek szerint már az idén több, nagy értékű ingatlant is meghirdet a vagyonkezelő. Épületek értékesítéséből mintegy 30 milliárd forint bevételt kell hoznia a szervezetnek; ez a teljes, vagyonértékesítésből és hasznosításból származó bevételek egyharmada.

Tátrai Miklós beszámolt arról is, hogy az értékesítések előkészítése mellett az év végéig készíti el a vagyonkezelő az egységes vagyonkatasztert. Ehhez rendezni kell az értékesítéseket hátráltató tulajdoni tisztázatlanságokat, el kell végezni a szükséges adattisztítást – mondta. Hozzátette, hogy nyártól az MNV csak közhiteles nyilvántartást használ. Elmondta, hogy a tömeges elbirtoklásokat az MNV elődszervezetei megakadályozták, de az adatok sok esetben pontatlanok, nem a valós állapotokat tükrözik.