szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az euróövezetben az első negyedévben 0,7 százalékkal volt nagyobb az összesített GDP, mint a tavalyi utolsó negyedévben, és 2,2 százalékkal nagyobb, mint a tavalyi első negyedévben, jelentették az EU statisztikai hivatalában előzetes becslésként. Az elemzők 0,5 százalékos negyedéven belüli, és 1,9 százalékos éves növekedést vártak.

A vártnál nagyobb átlag főleg a beruházásokkal támogatott, 12 éve leggyorsabb német első negyedévi fejlődésnek köszönhető. A tavalyi utolsó negyedévben 0,4 százalékos volt a negyedéves, és szintén 2,2 százalékos az éves GDP-növekedés. Az Európai Bizottság az április végén megjelent tavaszi előrejelzésében 1,7 százalékra csökkentette az idei GDP-növekedési előrejelzését az euróövezet számára a februárban jósolt 1,8 százalékról. Tavaly 2,6 százalékkal, tavalyelőtt 2,8 százalékkal – hatéves rekord ütemben – bővült az euróövezeti GDP.

Az euróövezetben áprilisban átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, és 3,3 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly áprilisban, jelentették az EU statisztikai hivatalában szintén csütörtökön végleges becslésként, megerősítve az április 30-án közölt előzetes becslést. Korábban az elemzők 3,4 százalékos tizenkét havi inflációt vártak áprilisról. Márciusban 3,6 százalékos volt a tizenkét havi infláció az euróövezetben, új rekord a közös statisztika 1997. januári bevezetése óta.

Az infláció áprilisi lassulását előre jelezte, hogy Németországban áprilisban 2,6 százalékra esett a tizenkét havi infláció EU szabvány szerint számolva a márciusi 3,3 százalékról, egyszeri okból: a húsvéti ünnepek után zuhanásszerűen csökkentek a társasutazások árai. Így az euróövezeti adatból sem lehet arra következtetni, hogy az infláció lassulása máris irányzatszerű lenne, és mivel az Európai Központi Bank (EKB) kamatpolitikájának legföljebb 2 százalékos tizenkét havi inflációt kell megcéloznia, továbbra sem lehet kamatcsökkentésre számítani a gazdaság megsegítése végett. Az EKB a legújabb kamatdöntésével, múlt csütörtökön ismét változatlanul hagyta alapkamatát.

Februárban 3,3 százalékos, januárban 3,2 százalékos, decemberben 3,1 százalékos volt a tizenkét havi infláció az euróövezetben, tavaly szeptember óta mindvégig 2 százalék fölött. Az energia-, az élelmiszer-, az alkohol- és a dohányárakat kiszűrő maginfláció márciusban 2,0 százalékos volt tizenkét hónapra számolva, a februári 1,8 százalék után, jelezve, hogy a belső forrású drágulás is elérte az EKB tűrésküszöbét.

Az áprilisi euróövezeti beszerzőmenedzser-mutatók közül a nagyobb súlyú szolgáltatási mutató jobb a vártnál, és tovább javult a korábbi mélyponthoz képest, az ipari mutató is teljesítménynövekedést jelez még. Ráadásul a vállalatok megkérdezésén alapuló beszerzőmenedzser-mutatókra hagyományosan rá szoktak cáfolni a tényadatok. Például ez év elején az ipari termelés növekedése, a várt lassulás helyett, igencsak megugrott az euróövezetben: éves összehasonlításban a növekedés decemberben 1,8 százalékos, januárban 3,4 százalékos, februárban 3,2 százalékos, márciusban is még 2 százalékos volt az utolsó felülvizsgálatok szerint. Még jobb képet festenek a megrendelések: az új ipari megrendelések értéke decemberben 2,2 százalékkal, januárban 7,1 százalékkal, februárban 9,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az EU statisztikai hivatalának utolsó adatai szerint.

Az Európai Központi Bank legutóbbi statisztikája igazolja ennek hátterét: az M3-as pénzellátás tizenkét havi növekedésének üteme márciusban 10,3 százalékra csökkent ugyan a februári 11,3 százalékról, de az összetevők között a bankokon kívüli vállalatoknak nyújtott kölcsönök értéke márciusban 15,0 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál, itt a növekedés üteme újabb rekordra gyorsult a februári 14,8 százalékról. A szolgáltató és a termelő vállalatokon kívül minden más területen – leggyorsabban a közszféra számára, de a korábbi irányzathoz hasonlóan a bankközi piacon és a lakosság számára is – lassult a hitelezés növekedésének üteme.

Ebből valószínű, hogy a GDP-növekedés idei lassulását sem elsősorban a beruházások lendülete vagy az export okozza majd keresleti oldalon az euróövezetben, hanem a bértakarékossággal és a kilátások miatti aggodalmaktól fékezett, krónikusan gyenge lakossági kereslet, amely a keresleti oldali forrás több mint felét teszi ki.

Az euróövezetben a lakossági fogyasztás a tavalyi első negyedben 1,4 százalékkal, a másodikban 1,6 százalékkal, a harmadikban 1,7 százalékkal, az utolsó negyedévben mindössze 1,1 százalékkal volt több az euróövezet átlagában az egy évvel korábbinál, messze elmaradva a 2006-os utolsó negyedévi, igen szerény 2,1 százalékos éves ütemtől is. Idén még rosszabb a helyzet: a lakossági fogyasztás adatai még nem ismeretesek az első negyedévről, de az már igen, hogy az első két hónapban a kiskereskedelmi forgalom csaknem stagnált az euróövezetben az egy évvel azelőttihez képest, márciusban perdig 1,6 százalékkal csökkent.

Ez arra is vall, hogy az euróövezetben a gazdasági növekedés és az infláció belső forrása nem a lakossági fogyasztás, hanem az exportra számító, továbbra is erőteljesen beruházó vállalatok fogyasztása. Az euróövezetben a bértömeg növekedésének üteme a tavalyi második félév óta elmarad az infláció ütemétől, miközben az M3-as pénzellátás az inflációt messze meghaladó ütemben nő tovább, éspedig a vállalatok felé mind bővebben áramló hitelek miatt, de az EKB-t ez szemlátomást nem aggasztja. Az M3-as pénzellátás tizenkét havi növekedése már 2007. január óta folyamatosan évi 10 százalék fölött van, messze túl az EKB rég elfeledett, hivatalos tűrésküszöbén, amely éves szinten 4,5 százalékos M3-as pénzellátás-növekedést tart elviselhetőnek az inflációs kockázat szempontjából.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
MTI Gazdaság

Euróövezet: tovább romlott a gazdasági hangulat

Az euróövezetben áprilisban az átlag szintjén romlott a gazdasági bizakodás, az Európai Bizottság hétfőn megjelent felmérésében az átfogó hangulatmutató 97,1 pontra csökkent a márciusi 99,6 pontról. Februárra 100,2 pont volt ez a mutató.

MTI Gazdaság

Euróövezet: 3,6 százalékos tizenkét havi infláció márciusban

Az euróövezetben márciusban átlagosan 1,0 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, és 3,6 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly márciusban, jelentették az EU statisztikai hivatalában szerdán végeleges becslésként. A március végén kiadott előzetes becslés kissé kisebb, 3,5 százalékos tizenkét havi inflációra szólt. Az elemzők korábban 3,3 százalékot jósoltak.