szerző:
hvg.hu/MTI

Az elmúlt évek sorozatos gazdaságpolitikai hibái vezettek a magyar gazdaság alacsony növekedési üteméhez és magas államháztartási hiányához - értett egyet több gazdaságkutató intézet vezetője a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kerekasztal beszélgetésén. Matolcsy György ezermilliárd forintos adócsökkentésről és 5-10 éves távlatba 1-1,5 millió munkahely megteremtéséről beszélt. A jelen lévő közgazdászok nem osztották optimizmusát.

A beszélgetésen felszólaló Matolcsy György, a Magyar Növekedéskutató Intézet igazgatója, az Orbán kormány gazdasági minisztere, Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa és Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója egyhangúlag úgy vélekedett, hogy 2006-2007-ben a magyar gazdaság elérte egyensúlyi és növekedési mélypontját, az államháztartás idei, várható hiánya a 2001. évi szintre, a GDP 4 százalékára csökken, a gazdaság kilátásai azonban sokkal kedvezőtlenebbek, mint 7 éve.

A szükséges lépéseket illetően azonban – a bizalom helyreállítását kivéve – eltért a szakemberek véleménye. Palócz Éva hároméves gazdaságpolitikai tervezést, költségvetést és fejlesztési tervet, a közpénzügyi törvény megalkotását, egy három év alatt megvalósítható adóreformot javasolt és rövid távon (leginkább az alapfokú) oktatási rendszerbe történő beavatkozást tartotta nagyon fontosnak. Petschnig Mária Zita a bizalomerősítés fontosságát emelte ki, míg Matolcsy György politikai fordulatot (vagyis előrehozott választásokat), gazdaságpolitikai fordulatot (azaz adó- és járulékcsökkentést, a foglalkoztatás bővítését és új Nemzeti Fejlesztési Tervet) valamint hitelességi fordulatot szorgalmazott.

A jelenlegi helyzetet illetően Petschnig Mária Zita elmondta, hogy a csekély növekedést láthatóan az export húzta, amelyhez hozzátette viszont, hogy ha nem lettek volna ilyen kedvezőek a külső feltételek, akkor ez a magyar gazdaságot recesszióba taszította volna. Az idén olyan csoda fog előállni, hogy a növekedés is erősödik és az egyensúly is javul. Ezzel a 4 százalékos államháztartási hiánnyal viszont körülbelül ott vagyunk, ahol 7 éve voltunk – tette hozzá.

A magyar gazdaság növekedési kilátásait nagy mértékben rontotta Palócz Éva szerint az elmúlt évek kiszámíthatatlan, átláthatatlan gazdaságpolitikája is, különösen a fiskális politika terén. A jelenlegi helyzet kialakulásának okai azonban nem hosszú távú folyamatokban keresendőek, ahogy ezidáig sokan kifejtették – vélekedett a szakember –, hanem rövid távú okokról van szó. Ezt azzal indokolta, hogy ha Magyarországot a visegrádi országokkal hasonlítjuk össze, akkor Magyarország mutatói semmivel sem voltak rosszabban az ezredfordulón a többi visegrádi országétól, sőt inkább jobb. Ha viszont ilyen rövid idő alatt ilyen drámai romlás következik be, akkor az okokat hibás gazdaságpolitikai döntések sorozatában kell keresni – mondta Palócz Éva. Ezek a hibák ugyan jóvátehetőek, de nem ugyan ilyen rövid idő alatt – emelte ki. Most már a gazdasági növekedés egyik legfőbb gátja szerinte a gazdasági szereplők bizalmának a hiánya.

Egymillió munkahely és ezermilliárd forintos adócsökkentés (Oldaltörés)

Az Orbán kormány gazdasági minisztere a mostani gazdasági helyzet kialakulásának okaként egyrészt a 2002 nyara óta folyó „példátlan gazdaságpolitikai hibasorozatot” valamint a piacgazdaság 1990-es években kialakult szerkezetét említette. Úgy vélte, hogy az akkor, a recesszióban végrehajtott sokkterápia miatt 1,5 millióval csökkent a munkahelyek száma, ami még ma is gátolja a növekedést. Matolcsy György szerint megfelelő programmal és a gazdaság szereplői, valamint az új kormány közötti megegyezéssel 5-10 év alatt 1 millió új munkahely teremthető meg.

Petschnig Mária Zita e kijelentéshez kapcsolódóan megjegyezte: ugyan az okok nem ilyen régiek, de visszanyúlnak az Orbán kormány időszakára (2001 második felére) is, a lakáskedvezmények bevezetése és a minimálbér emelése miatt. Súlyos hibának nevezte továbbá, hogy sem a Medgyessy, sem a Gyurcsány kormány nem nézett szembe a kormányzás átvételekor a gazdaság tényleges helyzetével és elmaradt az ilyenkor szokásos kiigazítás. Ez csak 2006-ban történt meg, de a program nem győzte meg kellőképpen a befektetőket, a fiskális politika hitelességének növekedése nem eredményezett növekedési többletet – mondta.

Matolcsy György viszont teljes tévedésnek nevezete az Orbán-kormány otthonteremtő politikáját érő kritikákat. „A magyar közgazdasági szakma és a pénzügyi közgazdászok azt hiszik, hogy rossz volt az otthonteremtés” – fogalmazott. Véleménye szerint az a politika volt rossz, amelyik az „égbe emelte föl az inflációt és a kamatokat.” Ha nem lett volna ez a kamat- és az inflációs fordulat 2003-tól, akkor 2004-re egy fillért nem kellett volna kifizetnie a költségvetésnek. Ez a támogatási keret ugyanis jóval alacsonyabb volt, mint az európai uniós átlag – hárította a kritikát az Orbán-kormány gazdasági minisztere. A jövőt illetően Marolcsy György vagy vergődést, vagy egy politikai fordulatot követő gazdaságpolitikai fordulatot vizionált, utóbbi központjában egy 1,5-2 éven belül megvalósítandó ezermilliárd forintos adó- és járulékcsökkentésből álló adóreformmal, és beruházás ösztönzéssel.

Csaba László: nem ígérnék egymillió munkahelyet
Egy adó és járulékreform kibontakozásának ideje valóban másfél két év; ez a legrövidebb idő, ami alatt valami hatása lehet egy ilyen intézkedésnek – mondta el a hvg.hu kérdésére Csaba László, a CEU professzora Matolcsy György felvetésére. Ez reális lehet, ezt mutatja a szerb, román szlovák példa is, ahol nulla volt a hitelesség és lett belőle növekedés – tette hozzá.
Az egymillió munkahely megteremtése viszont már inkább egy választási fordulat lehet.  Ebből azt lehet érteni, hogy a jelenleg szociális segélyt (pl. munkanélküli segély) kapókat közmunkára köteleznék, ami nem szokatlan más országokban. Az új munkahelyek teremtése viszont inkább képzettségbeli és motivációs kérdés – értett egyet a közgazdász Palócz Évával. Csaba László ugyanakkor nagyon ambíciózusnak vélte a kijelentést, mert ez azt feltételezné, hogy az adó- és járulékcsökkentésnek már van hatása a mikro- kis és közepes vállalkozásokra, továbbá a gazdasági növekedés egy 4-5 százalékos szintre beáll. Ezt viszont egy 5-6 éves távlatnál hamarabb nem várná.
A CEU professzora kérdésünkre elmondta: nem ért egyet azzal, hogy itt konjunkturális jellegű gondok lennének, ezért azt a véleményt sem osztja, hogy könnyű gyors megoldásokkal helyre lehetne állítani a helyzetet, még radikális terápia mellett sem. A következő időszakban, ha alacsony a gazdasági növekedés, alacsony a bizalmi szint, a kis- és középvállalati szektor nem lendül fel és továbbra is megmarad az oktatásból és nyugdíjrendszerből adódó strukturális probléma, nem ígérne egymillió munkahelyet.
 

Palócz Éva: nem a reformok léte határozza meg a növekedést (Oldaltörés)

Palócz Éva azonban arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi helyzetben rövid távon nincs lehetőség egy ezermilliárd forintos adó- és járulékteher-csökkentésre, abból kiindulva, hogy a hiány nem növelhető. Úgy vélte maximum 600 milliárdos kiadáslefaragásra lenne lehetőség. „Először inkább egy programot kellene csinálni” – jegyezte meg a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója. A jövőt illetően ugyanakkor megjegyezte: az elkövetkezendő néhány évben is az alacsony növekedés fogja jellemezni a magyar gazdaságot, ugyanis nem nagyon lehet kitörési pontokat látni. A Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója úgy véli, hogy a növekedés sokkal inkább azon fog múlni a jövőben, hogy a magyar vállalatok fognak-e beruházni, jön-e ide működőtőke illetve sikerül-e az elmúlt években tapasztaltnál nyugodtabb, kiszámíthatóbb gazdaságpolitikát megvalósítani.

Petschnig Mária Zita is arra hívta fel a figyelmet, hogy az adóreform nem csodaszer, a gazdaság növekedésének mély, strukturális problémáit nem oldja meg. Úgy vélte, hogy a gazdaság 2011 körül bővülhet ismét 4 százalék körüli ütemben, amennyiben minden nagyon optimálisan alakul. Hangsúlyozta azt is, hogy a foglalkoztathatósági korlát feszültségeit nem lehet feloldani egy-két év alatt. Ide sorolta a munkaerő mobilizálhatósági problémáit, a bevándorlási politikát, a szakképzés minőségét, illetve a munka és segélyezés, valamint a nyugdíj közötti helyettesítési rátát.

A Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa a konvergenciaprogramot illetően kedvezőtlennek nevezte, hogy a program teljesítésével túlhűlt a gazdaság. Ugyanakkor kiállt amellett, hogy a programra szükség van, ahogyan a hozzá kapcsolt reformokra is. Viszont azt is megjegyezte, hogy ez utóbbiak megrekedésében látja hosszabb távon a gazdasági növekedés akadályát.

Palócz Éva azonban úgy vélte, hogy nem a reformok léte határozza meg a növekedési kilátásokat rövid és közép távon. Nem kell feltétlenül teljesen átalakítani a nagy rendszereket, hatékonyabbá kell tenni azokat – mondta. Nem a reformok hiánya az, ami a növekedést visszafogja, hanem a következetlenség és a koncepciótlanság.

Matolcsy György szerint hiteles konvergenciaprogramra ugyan szükség van, de a meglévő alapvetően hibás, mivel nem foglalkozik a reálkonvergenciával, ezért javasolni fogják, hogy ezzel egészüljön ki.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
hvg.hu Gazdaság

Bokros: 2010 előtt nem lesz érezhető gazdasági növekedés

Bokros Lajos volt pénzügyminiszter szerint most már kimondható, hogy egy évtized elveszett, érdemi gazdasági növekedést 2010 előtt akkor sem lehetne elérni, ha bármely kormány most rögtön nekilátna a reformoknak. Politikai konszenzus kellene. Varga Mihály, volt pénzügyminiszter szerint az euró céldátumának kitűzése konszezusteremtő lehetne – hangzott el a Hungarian Business Leaders Forum és az ICEG Európai Központjának szervezésében tartott Pénzügyi Csúcstalálkozón.

Szabó Zsuzsanna Gazdaság

Kovács Árpád: elhúzódó stabilizációra kell számítani

A jóléti rendszerek válsága ellenére az államra szükség van, szerepének eltúlzása ugyanolyan helytelen, mint alapvető funkcióinak megkérdőjelezése - fogalmazták meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) reformműhely rendezvényének résztvevői, amelynek központi témája az állam szerepe, versenyképessége volt.

MTI Itthon

MKIK reformműhely: hogy lett a régiós éllovasból sereghajtó?

Társadalmi folyamatokról tartott műhelybeszélgetést a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Budapesten Kolosi Tamás szociológussal, a Kopint-Tárki Zrt. elnökével és Kéri László politológussal, a Magyar Tudományos Akadémia Politikai Tudományok Intézetének tudományos főmunkatársával.

Szamárfület mutattak Kósa Lajosnak egy kampányeseményen

Szamárfület mutattak Kósa Lajosnak egy kampányeseményen

Szegényeket segítő alapítványt hoz létre Beer Miklós

Szegényeket segítő alapítványt hoz létre Beer Miklós

Nem érkezett meg a thaiföldi vb helyszínére az egyik magyar súlyemelő

Nem érkezett meg a thaiföldi vb helyszínére az egyik magyar súlyemelő

Többezres leépítésre készül a BMW

Többezres leépítésre készül a BMW

Belehúz a Google: 600+ milliárd forintnyi összeget költenek napelemekre és szélturbinákra

Belehúz a Google: 600+ milliárd forintnyi összeget költenek napelemekre és szélturbinákra

Napokon belül eladhatják a Telenor egy részét, nevet is vált a szolgáltató

Napokon belül eladhatják a Telenor egy részét, nevet is vált a szolgáltató