A beszélgetésen felszólaló Matolcsy György, a Magyar Növekedéskutató Intézet igazgatója, az Orbán kormány gazdasági minisztere, Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa és Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója egyhangúlag úgy vélekedett, hogy 2006-2007-ben a magyar gazdaság elérte egyensúlyi és növekedési mélypontját, az államháztartás idei, várható hiánya a 2001. évi szintre, a GDP 4 százalékára csökken, a gazdaság kilátásai azonban sokkal kedvezőtlenebbek, mint 7 éve.

A szükséges lépéseket illetően azonban – a bizalom helyreállítását kivéve – eltért a szakemberek véleménye. Palócz Éva hároméves gazdaságpolitikai tervezést, költségvetést és fejlesztési tervet, a közpénzügyi törvény megalkotását, egy három év alatt megvalósítható adóreformot javasolt és rövid távon (leginkább az alapfokú) oktatási rendszerbe történő beavatkozást tartotta nagyon fontosnak. Petschnig Mária Zita a bizalomerősítés fontosságát emelte ki, míg Matolcsy György politikai fordulatot (vagyis előrehozott választásokat), gazdaságpolitikai fordulatot (azaz adó- és járulékcsökkentést, a foglalkoztatás bővítését és új Nemzeti Fejlesztési Tervet) valamint hitelességi fordulatot szorgalmazott.

A jelenlegi helyzetet illetően Petschnig Mária Zita elmondta, hogy a csekély növekedést láthatóan az export húzta, amelyhez hozzátette viszont, hogy ha nem lettek volna ilyen kedvezőek a külső feltételek, akkor ez a magyar gazdaságot recesszióba taszította volna. Az idén olyan csoda fog előállni, hogy a növekedés is erősödik és az egyensúly is javul. Ezzel a 4 százalékos államháztartási hiánnyal viszont körülbelül ott vagyunk, ahol 7 éve voltunk – tette hozzá.

A magyar gazdaság növekedési kilátásait nagy mértékben rontotta Palócz Éva szerint az elmúlt évek kiszámíthatatlan, átláthatatlan gazdaságpolitikája is, különösen a fiskális politika terén. A jelenlegi helyzet kialakulásának okai azonban nem hosszú távú folyamatokban keresendőek, ahogy ezidáig sokan kifejtették – vélekedett a szakember –, hanem rövid távú okokról van szó. Ezt azzal indokolta, hogy ha Magyarországot a visegrádi országokkal hasonlítjuk össze, akkor Magyarország mutatói semmivel sem voltak rosszabban az ezredfordulón a többi visegrádi országétól, sőt inkább jobb. Ha viszont ilyen rövid idő alatt ilyen drámai romlás következik be, akkor az okokat hibás gazdaságpolitikai döntések sorozatában kell keresni – mondta Palócz Éva. Ezek a hibák ugyan jóvátehetőek, de nem ugyan ilyen rövid idő alatt – emelte ki. Most már a gazdasági növekedés egyik legfőbb gátja szerinte a gazdasági szereplők bizalmának a hiánya.

Az Orbán kormány gazdasági minisztere a mostani gazdasági helyzet kialakulásának okaként egyrészt a 2002 nyara óta folyó „példátlan gazdaságpolitikai hibasorozatot” valamint a piacgazdaság 1990-es években kialakult szerkezetét említette. Úgy vélte, hogy az akkor, a recesszióban végrehajtott sokkterápia miatt 1,5 millióval csökkent a munkahelyek száma, ami még ma is gátolja a növekedést. Matolcsy György szerint megfelelő programmal és a gazdaság szereplői, valamint az új kormány közötti megegyezéssel 5-10 év alatt 1 millió új munkahely teremthető meg.

Petschnig Mária Zita e kijelentéshez kapcsolódóan megjegyezte: ugyan az okok nem ilyen régiek, de visszanyúlnak az Orbán kormány időszakára (2001 második felére) is, a lakáskedvezmények bevezetése és a minimálbér emelése miatt. Súlyos hibának nevezte továbbá, hogy sem a Medgyessy, sem a Gyurcsány kormány nem nézett szembe a kormányzás átvételekor a gazdaság tényleges helyzetével és elmaradt az ilyenkor szokásos kiigazítás. Ez csak 2006-ban történt meg, de a program nem győzte meg kellőképpen a befektetőket, a fiskális politika hitelességének növekedése nem eredményezett növekedési többletet – mondta.

Matolcsy György viszont teljes tévedésnek nevezete az Orbán-kormány otthonteremtő politikáját érő kritikákat. „A magyar közgazdasági szakma és a pénzügyi közgazdászok azt hiszik, hogy rossz volt az otthonteremtés” – fogalmazott. Véleménye szerint az a politika volt rossz, amelyik az „égbe emelte föl az inflációt és a kamatokat.” Ha nem lett volna ez a kamat- és az inflációs fordulat 2003-tól, akkor 2004-re egy fillért nem kellett volna kifizetnie a költségvetésnek. Ez a támogatási keret ugyanis jóval alacsonyabb volt, mint az európai uniós átlag – hárította a kritikát az Orbán-kormány gazdasági minisztere. A jövőt illetően Marolcsy György vagy vergődést, vagy egy politikai fordulatot követő gazdaságpolitikai fordulatot vizionált, utóbbi központjában egy 1,5-2 éven belül megvalósítandó ezermilliárd forintos adó- és járulékcsökkentésből álló adóreformmal, és beruházás ösztönzéssel.

Palócz Éva azonban arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi helyzetben rövid távon nincs lehetőség egy ezermilliárd forintos adó- és járulékteher-csökkentésre, abból kiindulva, hogy a hiány nem növelhető. Úgy vélte maximum 600 milliárdos kiadáslefaragásra lenne lehetőség. „Először inkább egy programot kellene csinálni” – jegyezte meg a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója. A jövőt illetően ugyanakkor megjegyezte: az elkövetkezendő néhány évben is az alacsony növekedés fogja jellemezni a magyar gazdaságot, ugyanis nem nagyon lehet kitörési pontokat látni. A Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója úgy véli, hogy a növekedés sokkal inkább azon fog múlni a jövőben, hogy a magyar vállalatok fognak-e beruházni, jön-e ide működőtőke illetve sikerül-e az elmúlt években tapasztaltnál nyugodtabb, kiszámíthatóbb gazdaságpolitikát megvalósítani.

Petschnig Mária Zita is arra hívta fel a figyelmet, hogy az adóreform nem csodaszer, a gazdaság növekedésének mély, strukturális problémáit nem oldja meg. Úgy vélte, hogy a gazdaság 2011 körül bővülhet ismét 4 százalék körüli ütemben, amennyiben minden nagyon optimálisan alakul. Hangsúlyozta azt is, hogy a foglalkoztathatósági korlát feszültségeit nem lehet feloldani egy-két év alatt. Ide sorolta a munkaerő mobilizálhatósági problémáit, a bevándorlási politikát, a szakképzés minőségét, illetve a munka és segélyezés, valamint a nyugdíj közötti helyettesítési rátát.

A Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa a konvergenciaprogramot illetően kedvezőtlennek nevezte, hogy a program teljesítésével túlhűlt a gazdaság. Ugyanakkor kiállt amellett, hogy a programra szükség van, ahogyan a hozzá kapcsolt reformokra is. Viszont azt is megjegyezte, hogy ez utóbbiak megrekedésében látja hosszabb távon a gazdasági növekedés akadályát.

Palócz Éva azonban úgy vélte, hogy nem a reformok léte határozza meg a növekedési kilátásokat rövid és közép távon. Nem kell feltétlenül teljesen átalakítani a nagy rendszereket, hatékonyabbá kell tenni azokat – mondta. Nem a reformok hiánya az, ami a növekedést visszafogja, hanem a következetlenség és a koncepciótlanság.

Matolcsy György szerint hiteles konvergenciaprogramra ugyan szükség van, de a meglévő alapvetően hibás, mivel nem foglalkozik a reálkonvergenciával, ezért javasolni fogják, hogy ezzel egészüljön ki.