A háztartások devizahiteleinek összege az idén április végén 3669,06 milliárd forintra rúgott, míg 2007 végén 3188, 88 milliárd forint volt, nettó forinthiteleinek állománya 2008 április végén 2109,663 milliárd forintot tett ki, szemben a 2007 végi 2168,717 milliárd forinttal.

Tavaly április végén a lakosság devizahiteleinek összege 2221,40 milliárd forint volt, vagyis egy év alatt több, mint 50 százalékkal emelkedett, miközben a forinthitelek összege a 2007 áprilisi 2229,432 milliárd forintról több mint 100 milliárd forinttal csökkent egy év alatt.

A lakossági hitelek növekedése az elmúlt években jelentős dinamikát mutat és folyamatosan felveti a kérdést, hogy miként befolyásolja ez a banki portfóliókat a PSZÁF adatai szerint nem figyelhető meg a banki hitelportfólió romlása – a hitelfelvevők visszafizetési képességének csökkenése. A bankok portfoliója tavaly a felügyeleti statisztika szerint javult. 2007 végén az egy évvel korábbi 92,7 százalékkal szemben a minősítési kötelezettség alá tartozó állomány 94,6 százaléka volt problémamentes.

Mást mutat ugyanakkor a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) nyilvántartása. A KHR hírlevele szerint az új lakossági mulasztások száma 2007-ben átlépte a 200 ezret, ami több mint duplája az előző évinek, míg az idén az első negyedévben a lakossági rendszerbe rekord számú – 82 ezer darab – új mulasztás került.

A szakemberek ezzel együtt a magyar lakosság eladósodottságát összességében nem tartják veszélyesnek, bár az egy háztartásra jutó eladósodottság mértéke – a rendelkezésre álló jövedelem és az adósságszolgálati teher aránya – 13 százalék, ami az uniós átlag fölött van.

A lakosság eladósodottságával foglalkozni kell, de nincs vészhelyzet, hiszen az eladósodottság csupán negyede-fele a fejlett országokénak – mondta Nyers Rezső, a Magyar Bankszövetség főtitkára egy tavaly decemberi sajtótájékoztatón. Ugyanakkor intő jelnek nevezte, hogy a lakossági hitelfelvevők törlesztési kötelezettsége magas.