A Regionális Partnerségi Tanács fő dolga "erősíteni a térségben a kormányközi együttműködést, a tagországok kapcsolatait az EU-val és a nemzetközi pénzintézetekkel, a fejlődés meggyorsítása érdekében", mondta a tanács főtitkára, a horvát Hido Biscevic az AFP hírügynökségnek vasárnap. Hozzátette: a szarajevói székhelyű szervezetet a tagországok szakemberei irányítják, és erőfeszítéseiket a gazdasági fejlesztésre összpontosítják. A térség országainak többsége kicsi, szűk piaccal. Pusztán nemzeti stratégiákkal fölfegyverkezve nem tudnak szembenézni a globalizáció következményeivel - mondta Biscevic.

Tavaly a délkelet-európai országok gazdasága 5-7 százalék közötti ütemben bővült, ez az európai átlag kétszerese, de továbbra is nagy a lemaradásuk az EU-tól. A Regionális Partnerségi Tanács fejlesztési programjai elsősorban az energiaügyre és az infrastruktúrára irányulnak, térségi terv keretében, amelyet az EU-val együtt dolgoznak ki. „Céljaink azonosak, és ez nagyon fontos” - mondta a főtitkár.

A Regionális Partnerségi Tanács tagja Albánia, Bosznia, Horvátország, Macedónia, Montenegró, Szerbia, Törökország, és az EU tagjai közül Bulgária, Görögország, Magyarország, Románia és Szlovénia.

Az úthálózat, a vasút, a légi és a vízi közlekedés javítása nélkül a térség országai fizikailag távol maradnának az EU-tól, hiába teszi bárki a legjobb szándékú politikai nyilatkozatokat - magyarázta Szlovénia szarajevói nagykövete, Natasa Vodusek az AFP-nek. Működésének első évére a balkáni Regionális Partnerségi Tanács 3 millió eurós költségvetést kapott az EU-tól, a nemzetközi pénzintézetektől és tagországaitól.

A tanács az 1999-ben létrehozott Délkelet-európai Stabilitási Paktum utóda. Azt a szervezetet a volt Jugoszlávia békéjének megőrzésére alakította a nemzetközi közösség, de helyi elemzők szerint ez a "bürokratikus és üres szervezet nem bizonyult hatékonynak", írta a hírügynökség. „A Regionális Partnerségi Tanácsnak viszont van esélye a sikerre, ha a műszaki és a gazdasági kérdésekre koncentrál” - idézett a hírügynökség egy szarajevói politikai elemzőt. Mindazonáltal "meg kell mondani: nehéz házat építeni vihar idején", mondta a Tanács főtitkára, a Koszovó függetlensége miatt kialakult szerbiai helyzetre és bizonytalanságra célozva.