Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Mathias Bauer, az EFAMA elnöke. Bizalmi ügyek |
Bauer szerint a nem elsődleges jelzáloghitel válság az alapokat közvetetten érintette csupán, a befektetési jegyek értékesítésének és visszavásárlásának szüneteltetését az európai, mintegy 30 ezer alapból csak 10-nél rendelték el, viszont egyes pénzpiaci alapoknak az anyabank segítségére volt szüksége. Az intézményi befektetőket jobban érintette a válság, mint a lakossági befektetőket, és az alapkezelők a felügyeleti szervekkel szoros összhangban hozták meg a szükséges intézkedéseket.
Az EFAMA – amely 24 nemzeti szövetséget, 2 megfigyelői státuszú szövetséget és 42 vállalati tagot számlál – összegzése szerint a kelet- és közép-európai piacokon a befektetési alapokat 2005-ben már erőteljes beáramlás jellemezte. Mindenekelőtt Lengyelországban, Magyarországon és Szlovéniában nőttek az alapokban őrzött megtakarítások, ezekben az államokban elsősorban a részvénybefektetések keltették fel a befektetők érdeklődését. A közép- és kelet-európai befektetési-alap szektor fejlődésének érdekessége, hogy hasonló a nyugat-európai mintához, de sokkal dinamikusabb annál.
„Ami Németországban, Ausztriában vagy Olaszországban több évtizedet vett igénybe, az Közép- és Kelet-Európában kevesebb mint tíz év alatt ment végbe” – elemezte Mihail Ion, a Raiffeisen Asset Management Romania elnök-vezérigazgatója.
A közép- és kelet-európai államok közül az alapokban kezelt vagyon tekintetében csaknem 31 milliárd euróval Lengyelország van az első helyen, Magyarország és a Cseh Köztársaság pedig mintegy 10, illetve 6 milliárd euróval a második, illetve harmadik helyen áll a 2007. év végi adatok szerint. Ha azonban az egy lakosra jutó befektetési volumen adja az országok összehasonlításának alapját, az egy főre jutó csaknem 2050 eurós befektetést tekintve a szlovének átlagosan majdnem kétszer annyit fektettek be, mint a magyarok, akik 1190 euróval a csehek előtt (1100 euró) végeztek a második helyen a tavaly év végi adatok szerint, az EFAMA összegzése szerint.
