A termelés volumene az év első hat hónapjában 5,6 százalékkal magasabb volt az előző év azonos időszakinál. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított ipari termelési index júniusban 1,6 százalékkal csökkent. Az adatok megegyeznek a korábban közölt előzetes számokkal.

Az ipari termelés az idén májusban 2,2 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, munkanaphatástól megtisztítva a növekedés 4,7 százalék volt. Tavaly júniusban a termelés az előző év azonos időszakához viszonyítva 8,9 százalékkal nőtt, munkanaphatástól megtisztítva és korrekciók nélkül egyaránt. A KSH 2002 októbere óta először regisztrált csökkenést az idén júniusban, a csökkenéshez a nyugat-európai dekonjunktúra és az erős forint is hozzájárult. Az idei év első felében az ipari export 8,2 százalékkal, júniusban 0,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A júniusi exportértékesítés lassulása elsősorban a nagyvállalati körben figyelhető meg. Az év hatodik hónapjában a feldolgozóipar legnagyobb exportőrének számító, a feldolgozóipari kivitel több mint egyharmadát adó villamos gép, műszer gyártás exportvolumene 1,6 százalékkal csökkent. A feldolgozóipari export több mint egynegyedét adó járműgyártás 1,3 százalékkal növelte külpiaci eladásait.

Az ipar január-júniusi belföldi értékesítése összességében 2 százalékkal nőtt, júniusban 3,4 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. A belföldi eladások emelkedéséhez az energiaszektor járul hozzá, mivel a villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás tevékenység belföldi értékesítése az elosztásra átvett (vásárolt) és továbbértékesített villamos energia, gáz, gőz és víz értékét is magában foglalja, a növekedés jelentős részét halmozódás okozza. A feldolgozóipar belföldi eladásai az év első hat hónapjában 1,1 százalékkal, júniusban 5 százalékkal csökkentek. Júniusban a feldolgozóipar termelése 0,7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A csekély súlyú bányászat kibocsátása 7,6 százalékkal, a villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátásé 2,6 százalékkal haladta meg a tavalyi bázis szintjét.

Az ágazatok közül a legnagyobb mértékben, 9,8 százalékkal az egyik legkisebb súlyú, a máshova nem sorolt feldolgozóipar nőtt, elsősorban a bútorgyártás kimagasló teljesítményének köszönhetően. Jelentősen, 8 százalékkal emelkedett a nem fém ásványi termék gyártása, nagyrészt a magyarországi eladások kedvező alakulásának eredményeként. A feldolgozóipari termelés közel egyötödét adó járműgyártás termelése 3,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. A növekedés hajtóereje elsősorban a motor és alkatrész gyártása volt, a közúti gépjármű gyártása kismértékben csökkent. A feldolgozóipari termelés mintegy egynegyedét adó villamos gép, műszer gyártása 1,4 százalékkal visszaesett.

Az előző hónapokhoz hasonlóan a feldolgozóipari termelés több mint egytizedét adó élelmiszer, ital és dohány gyártása 4,9 százalékkal mérséklődött. Az ágazatok közül a legnagyobb mértékben, 18,2 százalékkal a textília, textiláru gyártása maradt el az egy évvel korábbitól. Az idén júniusban a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 2,6 százalékkal nőtt 2007 azonos hónapjához viszonyítva. Az új exportrendelések 3,6 százalékkal emelkedtek, az új belföldi rendelések kisebb mértékben, 2 százalékkal csökkentek. Az összes rendelésállomány 4,7 százalékkal haladta meg az előző év szintjét.

Az egy főre jutó ipari termelés a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében az év első hat hónapjában 0,1 százalékos létszámcsökkenés mellett 5,7 százalékkal magasabb volt, mint 2007 azonos időszakában. Idén az első hat hónapban Magyarország hét területi egysége közül termeléscsökkenés csak a Dél-Alföldön (1,4 százalék) volt. A legnagyobb mértékű volumenbővülést Közép-Magyarországon (8,8 százalék) regisztrálta a KSH.