Szükség lenne arra is – mondta az igazgató –, hogy az MNB közvetlenül részt vegyen a likviditás növelésében, és ne csak közvetítő szerepet vállaljon. Ugyanakkor az eszközöket legalább egy-három hónapra kellene nyújtani a jelenlegi egy nap helyett.

Erre azért lenne szükség, mert a hitelező bankoknak az ügyfelek havonta törlesztenek, a bankok kamatkitettsége pedig legalább három hónapos. Addig nincs baj, ameddig a devizahitel-felvevők fizetni tudnak, de a nehezedő gazdasági helyzetben megnőhet a veszélye, hogy tömegesen nem tudják majd törleszteni devizahiteleiket.

Cselényi György fontosnak tart egy drasztikus kamatemelést is, hogy a származékos kamatügyletek és az állampapír-piaci hozamok közötti nagy különbség eltűnjön és ezzel nehezebbé váljon a forint elleni esetleges támadás.

Az MNB október 10-én jelentette be, hogy közvetítőként tenderen biztosít likviditási eszközöket, de az árat a jegybank határozta meg. A keddi 35 millió eurós tenderen is még az MNB árazott, de változtatott ezen, és most már a piacra bízza az ár meghatározását.

Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója röviden csak annyit mondott: „váratlan és meglepő módon reagálnak a piacok”, így nem látható az EKB támogatásának hatása sem.

Barcza György, a K and H Bank vezető elemzője szerint rövid távon pozitív hatása lehet a mostani megállapodásnak. A továbbiakban azonban számos más lépésre is szükség lenne, ami közül a legfontosabb a makropálya megváltoztatása azért, hogy az ország devizahitel igénye csökkenjen.