Bokros Lajos három típusú válságot különböztetett meg: a fiskális, a banki, valamint a valutaválságot. Úgy véli, hogy ezek közül Magyarországon a bankválság esélye a legkisebb, mivel a hazai bankok - az OTP Bank kivételével - stabil európai nagybankok tulajdonában vannak. Ezek az anyabankok tőkeerősek, s nemigen vásároltak az angolszász piacokon elterjedt rossz amerikai papírokból.

Bokros szerint ugyanakkor a valutaválság valószínűsége már nagyobb. Úgy vélte, nem csoda, hogy támadják a forintot, hiszen Magyarország az egyetlen az EU-hoz újonnan csatlakozott országok közül, amelyik egyik maastrichti feltételt sem teljesíti. Ennek oka az elmúlt évek hiteltelen kormányzati gazdaságpolitikája. A volt pénzügyminiszter aláhúzta: a forint esetleges leértékelődése érzékenyen érintené azt a több százezer embert, akik például svájci frank vagy euró alapú hitelt vettek fel.

Az államháztartásról elmondta: nem feltétlenül adócsökkentésre van szükség, sokkal inkább adóreformra. Ma ugyanis kevesen fizetnek sok adót, a cél pedig az, hogy sokan fizessenek kevesebbet. Ezáltal nemcsak a közteherviselés elve érvényesülne jobban, hanem egyúttal a gazdaság is gyorsabban növekedne.

Bokros szerint a tizenharmadik havi nyugdíj államháztartásra gyakorolt negatív hatását azzal lehetne enyhíteni, ha a nyugdíjasoknak is havi 10 ezer forint egészségbiztosítási járulékot kellene fizetniük. Az állampapír-piac kapcsán hangsúlyozta: az emelkedő hozamszintek a már meglévő államadósság kamatterhét is növelik. A múlt hibáit most fizetjük meg - fogalmazott a közgazdász, aki válság végének időpontját illetően nem bocsátkozott jóslatokba.