hvg.hu: Még mindig nincs megnyugvás a piacokon, a múlt héten a tőzsde és a forint egyaránt  lejtmenetben volt, a jegybank drasztikus kamatemelést hajtott végre. Ez a hét sem indult sokkal jobban. Mi történik körülöttünk?

Szalay-Berzeviczy Attila: A világ összeomlik, mi pedig mindenkinél nagyobb bajban vagyunk. Most kezdjük megfizetni az árát az országra 2001 óta jellemző felelőtlen gazdaságpolitikának. Azzal, hogy egy erőnket messze meghaladó szociális rendszert és alacsony hatékonyságú állami gépezetet működtetünk, 2006-ig a folyamatos és kiugróan magas államháztartási deficitünkkel és a folyó fizetési mérlegünk hiányával gigászi méretű, 16 ezer milliárd forintos államadósságot hoztunk össze. Ennek a finanszírozását egyre inkább a külföldre hagytuk, amire viszont az csak magasabb kockázati felár ellenében volt hajlandó. Emiatt a magyar kamatszint jóval az euróövezeti fölé került, ami a lakosságot, a vállalakozásainkat és a vállalatainkat fokozatosan a devizahitelek irányába orientálta. Ennek következménye, hogy ma Izland után Európában Magyarországé a legnagyobb külső adósságállomány. Ez közel 110 milliárd euró, ami Magyarország egyéves GDP-jével egyenlő. Egy olyan országból, amelynek a gazdaságpolitikája már hosszú évek óta jelentős hitelességi deficittel küszködik, erős külső finanszírozási szükséglettel bír, és a lakossága nyakig ül a devizaadósságban, onnan ilyen válságos időkben menekül a külföldi tőke. A vérszagra megjelentek a nagy nemzetközi spekulánsok, akik az elmúlt két hétben módszeres támadást indítottak a forinteszközök ellen.

Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT volt elnöke. Most fizetjük az árát az eddigi pazarló gazdaságpolitikánknak © Stiller Ákos

hvg.hu: Mit jelent pontosan a támadás?

Sz.B.A.: A hatalmas pénzeket mozgató hedge fundok (kockázati alapok) és más pénzintézetek, valamint az intézményi befektetők nemcsak a meglévő magyar részvényeiket, állampapírjaikat és forintjaikat adták el, de még kölcsön  is vettek ezekből az eszközökből másoktól, hogy még annál is többet adhassanak el az azonnali, és persze a határidős piacokon. Ők ugyanis arra számítanak, hogy az előbb említett gazdaságpolitikai és makrogazdasági háttérrel, valamint az eddig bemutatott kissé tankönyvízű védekezéssel, Magyarország nem lesz képes megvédeni magát a ránehezedő nyomással szemben,  feladja a forint védelmét, amelynek árfolyama így drámai módon meggyengül. A fent említett pénzügyi szereplők ezek után már sokkal olcsóbban tudják visszavásárolni a forintot, jelentős hasznot könyvelve el maguknak.

hvg.hu: Mi lenne a nem tankönyvízű védekezés?

Sz.B.A.: A paradigmaváltással felérő megoldás, ami egyértelművé tenné mindenkinek, hogy Magyarország egyedül is képes megvédeni magát. A két fő problémánk: túl nagy a külső finanszírozástól való függőségünk, és  sebezhető a forint. Ezért a felületi kezelés helyett olyan lépéseket kellene végre-valahára megtennünk, amelyek lehatolnak a probléma gyökereiez. Tehát drasztikusan növelni kellene a rendelkezésre álló belső finanszírozási lehetőségeinket, vagyis a lakossági megtakarításokat, és még erőteljesebb költségvetési hiánycsökkentést kellene végrehajtani. Ez az utóbbi azért nagyon fontos, hogy a deficit mértéke mihamarabb a növekedési rátánk alá kerüljön, lehetővé téve ezzel az államadósság lefaragását, majd az eurózónába történő nagyon gyors bemenekülésünket.

hvg.hu: Mik lennének a stabilitás eléréséhez a legalapvetőbb dolgok, amiket meg kellene most lépnünk?

Sz.B.A.: Véleményem szerint a kamat- és árfolyamnyereség-adó erőteljes csökkentése mellett be kellene vezetni a hosszú távú befektetési számlát, és egy egyszeri adóamnesztiát kihirdetni a jelenleg az APEH szeme elől elrejtett, külföldön tartott megtakarításokra, amennyiben azokat haza utalják. Ez egyes vélemények szerint 1000 milliárd forintnál is nagyobb tétel lehet. Márpedig minél több hazai megtakarítás áll rendelkezésre, annál könnyebb és olcsóbb finanszírozni az államadósságunkat belülről és így megvédeni a forintot. Emellett az államháztartási kiadásokat is csökkenteni kellene, ami viszont, már csak az adófizetői bázis szélesítésével illetve a szociális rendszer valamint a közigazgatás kurtításával lehetséges. Ebben a helyzetben ugyanis nem tartható tovább az, hogy csak a lakosság negyede járul hozzá a nyugdíjrendszer finanszírozásához, hogy a családi pótlék és egyéb kedvezmények alanyi jogon járnak, hogy későn állunk munkába és korán megyünk nyugdíjba, hogy a 6,5 millió munkaképes állampolgárból 4 millió nem fizet személyi jövedelemadót és ugyanennyiüknek nincs bejelentett állása, valamint hogy körülbelül 5000 milliárd forint éves jövedelem kerüli ki az adórendszert. Ehhez persze politikai konszenzus kellene. Ezt tehát vagy együtt felvállalja a kormány és az ellenzék önszántából, vagy egy komoly forint leértékelődés után a spekulánsok és az IMF fogja ránk kényszeríteni. Én amellett vagyok, hogy csináljunk meg minden szükséges lépést önszántunkból, mert most a lakosság is megértőbb lesz a további megszorító intézkedéssel kapcsolatban azt követően, hogy a napokban megkapja az első értesítőjét az új törlesztőrészletéről.

hvg.hu: Ön szerint az MNB 300 bázispontos kamatemelése és az IMF-megállapodás nem elégséges a stabilizációhoz? Tényleg szükség van még további megszorításokra?

Sz.B.A.: Az MNB és az IMF lépése csak a pillanatnyi tűz eloltásához elegendő. Ahhoz viszont, hogy megakadályozzuk, hogy a jövőben hasonló tüzek mégegyszer kialakulhassanak, ráadásul még növekedést és versenyképesség javulást is fel tudjunk vegre mutatni, ahhoz szakítanunk kell ezzel az igazságtalan, pazarló és önpusztító rendszerrel, amit a politikai elitünk “szociális védőhálóként” próbál eladni az embereknek. 

hvg.hu: A kormányfő a Nemzeti csúcson bejelentette, a kormány mindent megtesz, hogy a devizahitelesek veszteségeit minimalizálja. Simor András ezzel ellentétben úgy vélekedett, hogy a devizahiteleseket nem kellene megmenteni. Ön mit gondol erről?

Sz.B.A.: Amennyiben a miniszterelnök bejelentése a futamidők meghosszabbítására és néhány kivételes esetben a törlesztés felfüggesztésére, valamint a devizahitelek forinthitelekké történő szabad átalakítására vonatkozik, úgy teljesen rendben van a dolog. Azonban teljes mértékben egyetértek a jegybank elnökével is abban, hogy egy forintot sem szabad a költségvetésből az adósok megsegítésére fordítani. Ez ugyanis felettébb igazságtalan lépés lenne azokkal szemben, akik nemhogy nem adósodtak el, de megtakarítóként nemcsak az államadósság belső finanszírozhatóságát támogatják, hanem még kamatadót is fizetnek a büdzsének. A kormány egyébként azzal tud a legtöbbet segíteni a devizaadósoknak, ha stabilan tartja a forint árfolyamát.

hvg.hu: Ezek szerint szerencsés lépésnek mondható, hogy a bankok sorra jelentették be a devizahitelezéseik szigorítását illetve felfüggesztését?

Sz.B.A.: Nem is tehetnek nagyon mást, hisz a pénzügyi válság beszűkítette a világ összes pénzintézete előtt a külső finanszírozás lehetőségét. Ezért ma a magyar bankrendszer is svájci frank, euró és dollár forráshiánnyal küszködik. De ez most már amúgy is eső után köpönyeg, hiszen mostanra a lakosság devizahitel-állománya eléri a 15 milliárd eurót. Pontosan ezért most annál semmi sem fontosabb, mint megvédeni a forintot.

Most a legfontosabb a forint megvédése © Stiller Ákos

hvg.hu: Az utóbbi időben komoly gondot okozott az országnak, hogy Izlanddal kezdték  összehasonlítani, amit szakemberek különböző fórumokon  cáfoltak. Mintha egy kommunikációs háború dúlna a világsajtóban. 

Sz.B.A.: Így is van. Nemcsak a fiskális és a monetáris fronton kell sikeresen küzdenünk, hanem az ilyen kommunikációs támadásokat is fontos visszaverni. Az egy dolog, hogy mi tudjuk, hogy minden eddig említett nehézség ellenére az Államadósság Kezelőközpont és a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint Magyarország képes finanszírozni működését. Az viszont megint más kérdés, hogy mit gondol az az eurómilliárdok felett diszponáló londoni vagy párizsi bróker, akinek pillanatok alatt kell döntenie vételről vagy eladásról, miközben a Financial Timesban, a Bloombergen és a CNBC-n mostanában a „Hungary" nevet állandóan az „IMF" és az „Iceland" szavak mellett látja.

hvg.hu: Ön szerint a média is felelős abban, hogy Magyarországot sorozatos támadások érik? 

Sz.B.A.: Nem, Magyarországnak kell úgy alakítania sorsát, hogy ne az ilyen negatív hírekben szerepeltesse a média.

hvg.hu: Ebből a kommunikációs háborúból hogyan lehet kijönni?  Ki lehet egyáltalán?

Sz.B.A.: Ki lehet jönni, úgy, hogy álljuk a sarat. A kormánynak és a jegybanknak lépéseikkel nagyon keményen és határozottan azt az üzenetet kell küldeniük a nagy pénzügyi központokba, hogy Magyarországot nem lehet Izland sorsára juttatni, ezért aki ezt tovább erőlteti, az nagyon sok pénzt fog emiatt elbukni.

hvg.hu: Mintha a Nemzeti csúcs nem ezt az üzenetet hordozta volna. 

Sz.B.A.: A Nemzeti csúcs imázsképei csak arra voltak jók, hogy a hazai lakosságnak demonstrálják: valóban nagy lehet a baj, ha már a nagy politikai riválisok is leülnek egy asztalhoz. A külföldieket azonban sajnos az elhangzottak is érdekelték. Azok pedig pont abban tudták csak megerősíteni a piaci szereplőket, hogy Magyarország nem véletlenül tart ott, ahol tart. Hiszen a rövid távú politikai haszonszerzés motorja még a legnagyobb bajban is erősebb ebben az országban, mint a honvédelmi ösztöneink.

hvg.hu: Egymást követték a hatalmas pénzügyi mentőcsomagokról szóló bejelentések és az országok szinte egymásra licitálva tolták ki a betétbiztosítási garanciákat is, mígnem elérték a korlátlan garanciavállalást. Ezzel kapcsolatban felmerülhet, hogy az országok erejüket meghaladó mértékben  ígértek be segítséget, csakhogy  helyreálljon a bizalom. Ön szerint ez nem lesz újabb időzített bomba?

Sz.B.A.: Nem. Azokban a napokban, hetekben, amikor egyre másra kerültek nehéz helyzetbe jelentős lakossági bankok, ezekre a garanciavállalásokra nagyon nagy szükség volt. El kellett kerülnünk egy globális bankpánikot. A betétek tömeges, párhuzamos kivonása ugyanis  egészséges bankot is azonnal csődbe juttat. Így pont azért kellett magasra helyezni a biztosítási lécet, hogy azt soha senki ne tudja átugrani, és soha se legyen szükség költségvetési pénzre. Ettől függetlenül, a bankrendszer megmentése súlyos adófizetői pénzekbe kerül, hiszen a befagyott hitelezési rendszer újraindításához helyre kell állítani a bankok egymás iránti bizalmát is. Ez pedig csak úgy képzelhető el, ha maga az állam vagy beszáll a pénzintézetek feltőkésítésébe, új tulajdonosként vagy kivásárolja a könyveikből a mérgező jelzálogpapírokat.

hvg.hu:  A kormányok mentőakcióival  olyan bankok is megmenekülhetnek, amelyek egyébként most bedőltek volna. Emiatt Ön szerint nem alakulhat ki megint egy újabb bizalmi válság azért, mert nem lehet eldönteni, melyik bankban lehet bízni és melyikben nem?

Sz.B.A.: Most a bankrendszert egy az egyben kell megmenteni, aztán majd a piac eldönti, hogy ki az, aki életképes és ki az, aki nem. Erről szól a felvásárlási hullám. A Lehman Brothers összeomlása után kialakult helyzet már bebizonyította, nem szerencsés, ha az államok most hagyják a dzsungel és a szavannák törvényeit érvényesülni.

Szakítanunk kell ezzel az önpusztító rendszerrel, amit a politikai elitünk “szociális védőhálóként” próbál eladni. © Stiller Ákos

hvg.hu: Az OTP-ről mit gondol? Kiállja a támadásokat?

Sz.B.A.: Az OTP Bank az Európai Unió egyik tagállamának a legnagyobb lakossági bankja, erős fundamentumokkal, ráadásul a Budapesti Értéktőzsde legnagyobb forgalmú részvényének kibocsátója. Így az OTP-részvények árfolyamzuhanása mögött három ok húzódhat: vannak, akik a forinteszközök ellen indított spekulatív támadás, vagyis az országkockázat részeként adják a bankpapírokat, vannak, akik a recessziós félelmek miatt a világ összes többi pénzintézeti részvényéhez hasonlóan szórják ki a portfoliójukból, és vannak, akiket a tőkeáttételes pozícióik további finanszírozhatatlansága miatt kényszerlikvidálnak bármi áron. Ha a piacok lenyugszanak és a Magyarország elleni spekuláció alábbhagy, úgy gondolom, az OTP-részvények is vissza fognak térni a bank üzleti kilátásait hűen tükröző árfolyamszintre.

hvg.hu: A tőzsde egyelőre mostohán kezelt intézmény, még mindig távol esik a hétköznapi emberek gondolkodásától. A hitelválság hozhat változást e téren?

Sz.B.A.: Igen, méghozzá pozitívat. Szinte minden brókercégnél azt tapasztaljuk, hogy a lakosság megmozdult a tőzsde irányába és az 1998-as válság óta nem tapasztalt mennyiségben kezdett értékpapírszámlákat nyitni. A válság, úgy tűnik, testközelbe hozta és szinte életük részévé tette a tőzsdét ezekben a hetekben. A hihetetlen árfolyamzuhanások pedig meg is mozgatták a lakosság fantáziáját és vásárlási kedvét. A jó hír pedig az, hogy végre talán jó ütemben lépnek akcióba. Eddig ugyanis sajnos mindig a csúcsokon szálltak be, amikor a külföldi befektetők már az árfolyamnyereségeik realizálása végett szálltak ki. Most viszont a külföldiek kényszereladásai miatt, remélhetőleg nagyon jó árakon, ritkán tapasztalható mélységekben tudja a lakosság megvásárolni a legjobb magyar vállalatok részvényeit.

hvg.hu: Egy válság egyben lehetőség is lehet, ebből a helyzetből akár jól is ki lehetne jönni. Ön szerint van arra esély, hogy a nyertesek között legyünk?

Sz.B.A.: Annál nagyobb nyereséget ma nem tudok elképzelni, mint azt, ha ez a válság végre egyszer és mindenkorra ráébresztene mindenkit a parlamentben és a parlamenten kívül a költségvetési  fegyelem és az euró mihamarabbi bevezetésének fontosságára. Ez mindenkit nyitottabbá tenne a reformokra, és végre a felemelkedés útjára lehetne állítani az országot.

Szabó Zsuzsanna