hvg.hu: Ön hogy látja, a jelenlegi gazdasági helyzet milyen hatással lesz az expressz és logisztikai szektorra?

Scott Price: Nagyon sok kihívásnak nézünk elébe. Egyelőre sajnos egyáltalán nem lehet tudni, hogy a pénzügyi és hitelezési szektor mikor tér vissza a normális kerékvágásba. Részben ennek tudható be a számunkra nem elhanyagolható fogyasztói és üzleti bizalom visszaesése. Az emberek aggódnak a jövőjük miatt, visszafogják a fogyasztásukat. A gazdaság lassulása a logisztikában is érezhető, sajnos mi sem vagyunk immunisak a gazdasági változásokra. Ez a helyzet mindenkinek feladja a leckét.

Scott Price, a DHL Express európai igazgatója © Stiller Ákos

hvg.hu: Mekkora visszaesésre számítanak?

S.P.: Biztosat még nem tudok mondani, jelenleg a helyzet felmérése és értékelése folyik. Igaz ugyan, hogy az előző félévben elég jól teljesítettünk, június végén még globálisan 8 százalékos növekedést értünk el, a gazdasági környezet azonban az elmúlt pár hétben drasztikusan megváltozott.

hvg.hu: Most a gazdasági lassulás, az év elején viszont a magas olajár adhatta fel alaposan a leckét az üzletágnak. Az olajár-emelkedés milyen hatással volt a szektorra?

S.P.: A piacok globalizálódásával olyan komplexszé váltak a szállítási útvonalak, hogy csupán az olajár változása miatt nem lehet ezeket egy csapásra megváltoztatni. A vállalatok nem tudnak azonnal reagálni az ilyen jellegű változásokra. Amit viszont tapasztaltunk, hogy a cégek az olajár alakulása miatt hosszabb távon kezdtek el gondolkodni. Ez a véleményem szerint a globalizálódás helyett inkább a regionalizálódási folyamatokat fogja erősíteni.

hvg.hu: Mit ért ezen?

S.P.: Jelenleg a gyártási folyamatok nagy része Kínában koncentrálódik. Az olaj árának változása illetve az emiatt megemelkedő szállítási költségek hatására azonban, úgy gondolom, a gyártási folyamatok decentralizálódnak és a jövőben ismételten az egyes régiókhoz fognak kötődni. Ezen azt értem, hogy Kína például valószínűleg elsősorban a saját belső piacát illetve Ázsiát fogja ellátni, az észak-amerikai piacokra szánt termékek gyártása visszakerül például Mexikóba, a nyugat-európai piac gyártási központja pedig Kelet-Közép-Európa lesz.

hvg.hu: Az olajárak azonban most ismételten esnek a kereslet csökkenése miatt.

S.P.: Valóban, de a szállítmányozási ágazatban arra is gondolni kell, hogy a jelenlegi olajtartalékok is jóval szűkösebbek, mint 6-7 évvel ezelőtt voltak. A kitermelés is egyre drágábbá válik, ami miatt a szakemberek a jövőben 100-120 dolláros hordónkénti olajárral számolnak. Továbbá azt is figyelembe kell venni, hogy a jelenlegi szállítási útvonalakra készített számítások is öt-hét évvel ezelőtt készültek. Ezek még 30-40 dolláros olajárra alapoztak. Emiatt gondolom, hogy az elkövetkezendő 3-5 évben ezek a szállítási útvonalak jelentősen átalakulnak.

hvg.hu: Ezek szerint a szállítási csatornák igénybevételében is átrendeződésre lehet számítani?

S.P.: Véleményem szerint a szállítmányozási útvonalak lerövidülnek és a szárazföldi szállítás felé mozdul el az ágazat. Vagyis az interkontinentális légi szállítás például visszább szorul, az Európán belüli szárazföldi szállítás pedig jelentősen növekedni fog.

hvg.hu: Ez esetleg azt is jelentheti, hogy a vasúti szállítás is fellendül?

S.P.: Nagyon jó lenne, de ettől úgy érzem, még messze vagyunk. Európán belül vannak ugyan ilyen irányú törekvések, de egyrészt a szabályozások sokrétűsége miatt nagyon nehézkes ezt a szállítási csatornát használni, másrészt a vasúti közlekedés nagyon utasközpontú. Áruszállításra nem lehet megbízhatóan használni a meglévő hálózatot, ami miatt a logisztikai üzletágban egyelőre nem is prioritás.

hvg.hu: Az elmúlt időszak eseményeinek tükrében mire számítanak a régióban?

S.P.: A szállítmányozási szektor üzleti lehetőségeinek mérlegelésénél elsősorban az adott ország gazdasági növekedését, valamint az export-import volument kell figyelembe venni. Ezek az adatok kapcsolódnak ugyanis szorosan a szállítmányozási szektor növekedéséhez, ám jelenleg képlékenyek, bizonytalanságuk miatt most nem lehet megmondani, mi várható az egyes piacokon. Mindezek ellenére a kelet-közép-európai régió tekintetében optimista vagyok. Szerintem ezek az országok jobban át fogják vészelni a krízist, mint a nyugat-európaiak, még ha vissza is esik a gazdasági növekedésük.

© Stiller Ákos

hvg.hu: A magyar piacon milyen változással számol?

S.P.: Magyarország növekedése erősen függ más országok növekedési lehetőségeitől, keresletétől. Igaz, ez a kereslet most visszaesik, de úgy gondolom, hogy az országnak megvannak az adottságai arra, hogy a jövőben ismét vonzó befektetési célponttá váljon. Különösen akkor, ha a vállalatok a regionalizálódás felé fordulnak. Emellett úgy gondolom, hogy a közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) terén nagy átrendeződésre is lehet számítni. Az elkövetkezendő öt évben akár két-háromszorosára is nőhet az FDI a régióban az Ázsiából Kelet-Európába átcsoportosított gyártás miatt.

hvg.hu: Miből gondolja, hogy ez a változás bekövetkezik?

S.P.: Abból, hogy a termelési költségek Ázsiában is emelkednek. Egy régiókat összehasonlító tanulmány szerint 1996-ban egy magyar vagy román munkaerő még 6,4-szeresét kereste egy kínainak. Ez a különbség azonban 2015-re 2,4-szeresre olvadhat. Ha ehhez még 120 dolláros olajárszint is társul, akkor az olló be is zárul. Ez a várható változás pedig nagy lehetőségeket nyithat meg Magyarország előtt is.

hvg.hu: A magyar kormány egyik prioritásként jelölte meg, hogy Magyarország logisztikai központtá váljon. Ön milyen esélyt lát erre?

S.P.: Úgy gondolom, a szektorban jelentős változások történnek majd az elkövetkezendő három-nyolc évben, aminek következtében Európa a főként összeszerelő és disztribúciós szerepétől a gyártás felé is elmozdul. Ha ez bekövetkezik, akkor sokkal több terméket fognak mozgatni szárazföldön, mint az elmúlt tíz évben, a fogyasztásnak és a termelés visszahozatalának köszönhetően. Ennek fényében Magyarország igenis lehet logisztikai központ.

Szabó Zsuzsanna