Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az OTP részvényárfolyama 1800 forint alatt is körülnézett szerdán, a zárásra azonban egészen 1810 forintig emelkedett – 11,5 százalékos mínusszal hozzájárulva a BUX 7,3 százalékos csökkenéséhez.
A BÉT vezető indexe a szerdai kereskedést 10 353,4 ponton zárta, 814,51 ponttal a szerdai záróérték alatt.
Az OTP részvényárfolyama 11,53 százalékos csökkenés után, 1810 forinton fejezte be a napot. Az európai banki papírok – így a jelentős kelet-közép-európai érdekeltségekkel rendelkező pénzintézetek részvényei is – vegyesen szerepeltek. A Société Générale és a Commerzbank a várakozásoknál jobb eredményeket, illetve kisebb veszteséget jelentett, amit a befektetők 4-5 százalékos emelkedéssel díjaztak. Az emberes veszteségről beszámoló ING kurzusa a nap folyamán hét százalékos mínuszban is járt – csakúgy, mint az Erste papírja. Az UniCredit öt százalékot meghaladó mínuszban is megfordult, a magyar piacon a CIB tulajdonosaként jelenlévő, szintén olasz Intesa ugyanakkor két százalékot erősödött.
A Mol részvényárfolyama 4,7 százalékkal, 8630 forintra esett, az MTelekomé – amelynek kereskedését a nap folyamán az OTP-éhez hasonlóan felfüggesztették – 9,5 százalékkal, 525 forintra csökkent.
A gyógyszeripari papírok sem teszik ki a kirakatba a szerdai végeredményt: a Richter részvényárfolyama 5,83 százalékkal, 25 425 forintra, az Egisé 8,65 százalékkal, 8,65 százalékkal, 10 550 forintra esett.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Az első atombomba ledobása óta több mint két tucat ország akart nukleáris fegyvert, ám a nagyhatalmak így vagy úgy, de mindig találtak eszközt a leszerelésükre. Spanyolország, Svájc, Svédország Románia, Tajvan és egy sor másik ország mind előrehaladott programot vitt a tömegpusztító fegyverek előállítására, ahol nem egyszer a szerencse hozta el az áttörést. A tervek feladásához pedig minden esetben erős diplomáciai, vagy katonai ráhatás kellett.
Politikusokat, és résztvevőket kérdeztük Tusványoson arról, hogy el tudják-e képzelni, hogy a Fidesz 2026-ban ellenzékbe kerül.