Az elmúlt két évtizedben és különösen uniós csatlakozásunk után a legfontosabb hazai piacon egyre több csatát veszítettek a magyar és a külföldi kézen lévő hazai élelmiszer-feldolgozók, illetve agrártermelők – emlékeztet a napilap. 1990-ben a boltokban még csak 7-10 százalék volt az importélelmiszerek aránya, ez mára 30 százalékra növekedett.

A nagy titokban készülő élelmiszerkódex összeállításának egyik fő célja, hogy a kiemelt termékkörökben (hús, baromfi, tej, édesvízi hal, zöldség, gyümölcs, gabona, méz, bor) az alapanyagok a hazai termelőktől kerüljenek friss áruként vagy a feldolgozók közvetítésével a boltokba. A kódexszel azt szeretnék elérni, hogy az üzletláncok polcait legalább 80 százalékban magyar eredetű élelmiszerek foglalják el.

A Népszabadság ugyanakkor úgy tudja, az aláírás előtt utolsónak mondott egyeztetésen sem sikerült pontosan megegyezni abban, hogy mi nevezhető magyar árunak. A lap példaként az itthon készített húskonzerv összetevőit említette, amelyeknél nem lehet tudni, melyik része honnan származik, ha német, szlovák, dán és magyar húsokból áll össze a töltelék. A tervek szerint a kódex magyar terméknek minősítené az importalapanyagokat is tartalmazó árucikkeket, ha azok megfelelő mértékű hazai hozzáadott értéket is megtestesítenek.