A magyar költségvetésből szociális támogatásra fordított összegek aránya határozottan magasabb, mint az uniós országok többségében - mondta a kutató a Szegedi Tudományegyetem Európa-tanulmányok Központjának konferenciáján. Rácz Margit szerint ez az a terület, amelyhez nagyon nehéz hozzányúlni, de nem kerülhető el a rendszer átalakítása, a "fűnyíró-elv" azonban nem alkalmazható. Helyette az önkormányzatokkal együttműködő, kidolgozott, átgondolt programra, és munkahelyteremtésre lenne szükség.

Az elmúlt húsz évben Magyarországon olyan jelentős jövedelemkülönbségek alakultak ki, hogy indokolt a vagyonadó bevezetésére, ehhez azonban nem volt meg a politikai bátorság - fogalmazott a kutatási igazgató.
A vagyoni jellegű adók kivetése a bérekre rakódó terhek csökkentése előtt is megnyitná a lehetőséget - vélte a szakember, aki pillanatnyilag a gazdasági teljesítmény, illetve az export csökkenése miatt nem lát lehetőséget az adócsökkentésre. Az adók mérséklése csak hosszú távon - a válság mélypontján átlendülve - képzelhető el - fűzte hozzá.

A kutató úgy véli, az ingatlanadó - amelynek bevezetéséhez az előkészületeket már el kellett volna kezdeni - a lakosság adózással kapcsolatos szemléletében is gyökeres változásokat hozhatna.

A költségvetési hiány nagyságával kapcsolatban Rácz Margit kifejtette, Magyarországnak az igen magas külső finanszírozási igény miatt példát kell mutatnia a deficit kordában tartásával. A 70 százalék feletti államadósságban magas a rövid lejáratú hitelek aránya, amelyeket vissza kell fizetni. A finanszírozáshoz pedig szükség van a bizalom visszaállítására. Ehhez segítséget nyújtana az adórendszerrel kapcsolatos hosszú távú szabályozás is, amelyben a parlamenti pártok között összhang van.