A konzervatív napilap Magyarországgal rendszeresen foglalkozó gazdasági tudósítója, Michaela Seiser így kezdi cikkét: Magyarország esetében - akárcsak korábban - az alacsony termelési költségek, a szakképzett munkaerő és a kedvező  környezet jelentenek előnyt.
   
Ám a belpolitikai válságot már évek óta megérezték a vállalatok. Az ország számára rendkívül jelentős német vállalatok  hiányolják a politikai stabilitást. Most, hogy mindezt a globális válság is tetézi, a konjunktúrával kapcsolatos várakozásaik csekélyebbek, mint korábban bármikor.

A Német-Magyar Ipari és kereskedelmi Kamara (DUIHK) legutóbbi felméréséből az tűnt ki, hogy tíz vállalatból kilenc a gazdasági helyzet rosszabbodásával számol.
   
A Frankfurter Allgemeine Zeitung beszámolt arról, hogy a gazdasági teljesítmény idén előreláthatólag 6 százalékkal csökken. A magyar gazdaságot a szerkezeti gyengeségek, a reformok elmulasztása és a magas külföldi adósságok tették rendkívül sebezhetővé. Az újság ismertette az új miniszterelnök, Bajnai Gordon konszolidálási törekvéseit, amelyekkel egyebek között az országgal szembeni bizalmat kívánja visszaszerezni.
   
Michaela Seiser ennek kapcsán idézte Gabriel Brennauert, a DUIHK ügyvezető igazgatóját, aki szerint a kormányfő a német vállalatok "szívéből beszél". Azok ugyanis évek óta küzdenek a gazdaságpolitika növekvő kiszámíthatatlanságával.
   
Mindennek ellenére a német  vállalatok többségének magyarországi beruházásait stratégiai, nem pedig rövid távú költség- és piaci megfontolásokkal indokolja.
   
A lap szerint példa erre az autóipari beszállító Robert Bosch Kft. ügyvezető igazgatója, Thomas Beyer szerint Magyarország a Bosch számára az egyik legfontosabb külföldi helyszín a több mint 7 ezres munkaerővel és az 1,5 milliárd eurós forgalommal. A Boscht mindenekelőtt a globális válság sújtja, a magyar válság számára csak csekély következményekkel jár - fogalmazott Beyer, aki szerint Magyarország jelentősége a Bosch konszern esetében az értékteremtésben van.
   
Az ügyvezető igazgató a magyarországi előnyökkel kapcsolatban kiemelte a munkaerő jó minőségét, a munkaerő ára, illetve a teljesítmény közötti kedvező viszonyt, továbbá az ugyancsak kedvező kulturális környezetet Németország közelében. Ezáltal Magyarország előnyt élvez az olyan ázsiai piacokkal szemben, mint Kína és India, ahol a munkaerő költsége még sokkal alacsonyabb.
   
Még derűlátóbban nyilatkozott a német újságnak Kálmán Csaba, a Dr. Oetker Kft. ügyvezető igazgatója. A bielefeldi családi vállalkozó - mint a lap írta - még profitál is a válságból. "A háztartások a cukrászdákat alig engedhetik meg maguknak, s inkább otthon sütnek" -  jelentette ki  az igazgató, utalva arra is, hogy Magyarországról látják el különböző sütőporokkal az északi országokat, Belgiumot, Svájcot, Horvátországot, Szlovéniát és Szerbiát is.
   
Hasonló véleményt fogalmazott meg a tudósítónak a budapesti Miele Kft. és a Hartrodt Kft. vezetője is. Panaszkodtak ugyan az árfolyam-ingadozások okozta nehézségekre, s utaltak arra, hogy most általánosságban nehezebb a helyzet. De mindez - mint utaltak rá - a  magyarországi helyszínt nem kérdőjelezheti meg. "Elég erősek vagyunk ahhoz, hogy túléljük a válságot" - hangoztatta a Hartrodt Kft. vezetője, Jürgen Kirrbach. 
   
A lap szerint ezzel az értékeléssel a legtöbb németországi magyar beruházó egyetért. A DUIHK felmérésből kitűnt, hogy a  nehéz körülmények ellenére többségük ma is Magyarországon ruházna be - emlékeztetett a német újság.