Thomas Mirow az EBRD pénteken kezdődött londoni éves közgyűlését hivatalosan is megnyitva, a részvényes országok képviselői előtt tartott délutáni előadásában azt mondta, hogy gazdaságpolitikai döntéshozók, üzletemberek és újságírók mostanában mindig ugyanazt a két kérdést teszik fel neki: mikor ér véget a válság legrosszabb időszaka, és mit kell tenni a továbbiakban.

Mirow szerint az első kérdésre az EBRD válasza az, hogy a bank az idei évre jósolja a recesszió mélypontját, és 2010-re várja a fellendülés kezdeti szakaszát. Az EBRD - múlt héten Londonban kiadott friss, erősen rontott prognózisában - a tevékenységi területéhez tartozó harminc közép-kelet-európai, délkelet-európai, illetve közép-ázsiai országban átlagosan 5,2 százalékos visszaesést jósolt 2009-re, az előző, januári előrejelzésben szereplő 0,1 százalékos növekedési várakozás helyett.

A magyar gazdaságra adott idei előrejelzését a bank 5 százalékos GDP-mínuszra módosította az év elején valószínűsített 2 százalékos visszaesésről. Tevékenységi területének egészén az EBRD 2010-re azonban már 1,4 százalékos átlagos növekedést vár.

Thomas Mirow pénteki beszédében kijelentette ugyanakkor, hogy irreális lenne a kétszámjegyű növekedések, a rekordszintű befektetések és a szabadon hozzáférhető finanszírozások korszakának visszatértében reménykedni. A bankelnök szerint a feladat a fenntartható és tartós növekedés elősegítése.
A további teendőkről szólva azt mondta: alapvető jelentőségű kérdés az állam jövőbeni gazdasági szerepvállalása. Mirow úgy fogalmazott: jóllehet az állami beavatkozás jelenlegi mértéke nyilvánvalóan nem lehet állandó megoldás, a teljesen szabályozatlan piac sem jelenti azonban a helyes választ.

Az EBRD elnöke kiemelte: gazdasági és társadalmi stressz sújtja ugyan a pénzintézet működési országait, de figyelemre méltó, hogy nem volt rendszerszintű bank- és valutaösszeomlás, nem történt fordulat a reformokban, és nem érte kihívás a térség demokratikus rendszereit, más szóval a felzárkózó térség korábbi válságainak rendre visszatérő elemei jelenleg jórészt hiányoznak.

A bank londoni székházában tartott pénteki nyitóbeszédében Mirrow felidézte, hogy a válság az EBRD-t magát sem kímélte: tavaly veszteséges volt, először az 1998-as oroszországi fizetési válság óta. A tartalékolás után számolt 602 millió eurós nettó veszteséget jórészt a bank térségi befektetési portfoliójának leértékelődése okozta. Az elnök hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a bank az idén eddig több mint kétmilliárd euró - időarányosan rekordnak számító összegű - új finanszírozást hagyott jóvá a működési területéhez tartozó harminc ország számára.

A tágabb értelemben vett Kelet-Európa átalakulási folyamatának segítésére 1991-ben létrehozott EBRD már a februárban ismertetett éves eredmény-beszámolójában közölte, hogy tekintettel a súlyos válságra, tavalyi vesztesége ellenére az idén egész évben is rekordösszeget, hozzávetőleg 7 milliárd eurót helyez ki befektetések és hitelek formájában a tevékenységi területéhez tartozó feltörekvő gazdaságokba, a 2008-ban nyújtott 5,1 milliárd eurós finanszírozás után.

Az EBRD már korábban bejelentette azt is, hogy az idén "drámaian növeli" tevékenységét azokban a közép-európai EU-tagállamokban, amelyekről a válság előtt még úgy tartotta, hogy 2010-től nem lesz szükségük EBRD-finanszírozásra.



A Kelet-Európát sújtó válság nem múlik el hamar, de már vannak bátorító jelek az EBRD főközgazdásza szerint. Erik Berglöf az EBRD éves közgyűlésén úgy fogalmazott: jóllehet továbbra is érkeznek kedvezőtlen hírek a bank tevékenységi térségének számító országcsoportból, "hosszú idő óta először most már vannak felfelé mutató (jelek) is".

Berglöf szerint a jelenlegihez hasonló pénzügyi válságokból - a "normál" válságoktól eltérően - általában meglehetősen hosszú időt vesz igénybe a kilábalás. Az EBRD vezető tisztviselője "nagyon bátorítónak" nevezte ugyanakkor, hogy a mostani válság során nem mutatkozott a feltörekvő piaci krízisek egyetlen olyan hagyományos velejárója sem, mint például a bankrendszerek és a valutaárfolyamok egyidejű összeomlása.

Az EBRD főközgazdásza szerint ez az "érett és pozitív" gazdaságpolitikai válaszlépéseknek köszönhető. Berglöf kritikus jelentőségűnek nevezte ezzel összefüggésben azt a támogatást, amelyet az átalakuló térségben is aktív tulajdonos bankok kaptak a nyugat-európai kormányoktól.

Az MTI kérdésére, hogy szerinte a feltörekvő piaci válságok általa említett korábbi jellemzői most már végleg elmaradnak-e, Berglöf azt mondta: a nemzetközi pénzügyi szervezeteknek az eddig meghozott intézkedések nyomán megfelelő mozgósítható tőkekészletük van arra az esetre, ha "ilyen nyomások" felmerülnek.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) esetében voltak olyan kezdeti aggodalmak, hogy a szervezet pénztartaléka nem lesz elegendő, de a húsz vezető ipari és feltörekvő állam (G20) fellépése nagy segítséget jelentett, és hozott valamelyes megnyugvást, mondta az EBRD vezető közgazdásza.

A G20-országcsoport múlt havi londoni csúcsértekezletén döntés született arról, hogy az IMF tartalékait 250 milliárd dollárról 750 milliárd dollárra emelik, emellett - gyakorlatilag globális szintű kvantitatív enyhítésként - a valutaalap további 250 milliárd dollárnak megfelelő új pénzt is kibocsáthat likviditáspótlásra. Ez a kibocsátás az IMF saját "valutájában" - SDR - történik, és valós, új likviditásként jelenik meg, vagyis nem hitel vagy külső tőkepótlás áll mögötte. Berglöf szerint "remélhető", hogy ezek a kezdeményezések elejét veszik a feltörekvő térség korábbi válságaival járó fejlemények megismétlődésének.

Az EBRD főközgazdásza szerint egyértelmű idősávot kell meghatározni a térségi EU-tagállamok eurócsatlakozására. A válság nyomán ugyanis élesen megmutatkoztak azok a veszélyek, amelyek "a nagyobb tömb peremén létező kis helyi valutákat" fenyegetik.



Varel Freeman, a tágabb értelemben vett Kelet-Európa átalakulási folyamatának segítésére 1991-ben létrehozott bank alelnöke kijelentette: az elfogadott új finanszírozások összértéke a közgyűlés végéig hozzávetőleg 2,3 milliárd euró lesz. Freeman szerint az EBRD "jó úton halad afelé", hogy teljesítse az idei év egészére kitűzött 7 milliárd eurós rekord finanszírozási célt.

A bank már a februárban ismertetett éves eredmény-beszámolójában közölte, hogy tekintettel a súlyos válságra, tavalyi vesztesége ellenére 2009 egészében is rekordösszeget, hozzávetőleg 7 milliárd eurót helyez ki befektetések és hitelek formájában a tevékenységi területéhez tartozó feltörekvő gazdaságokba, a 2008-ban nyújtott 5,1 milliárd eurós finanszírozás után.

A pénteki tájékoztató szerint az idén eddig jóváhagyott új EBRD-támogatások mintegy 60 százaléka, 1,4 milliárd euró közvetlenül a válság kelet-európai hatásainak enyhítését szolgálta. Ebből 800 millió eurót a térség bankrendszere kapott befektetések formájában, biztosítandó a kis- és középvállalati szektor finanszírozásának folyamatosságát.

Az EBRD már a múlt héten bejelentette, hogy az UniCredit bankcsoport nyolc kelet-európai - köztük magyarországi - érdekeltségében hajt végre összesen 432,4 millió euró befektetést. Az UniCredit magyarországi részlege 50 millió euró EBRD-tőkét kap a kis- és középvállalati hitelezés támogatására. A londoni bank befektetését más kelet-európai országokban lízingfinanszírozásra, energiahatékonysági beruházásokra, illetve tőkepótlásra is lehet használni. Az olasz-német-osztrák UniCredit a legnagyobb bankcsoport Közép- és Kelet-Európában: a cégnek 19 országban összesen több mint négyezer fiókja működik. A csoport hozzávetőleg 10 milliárd euró befektetést hajtott végre ezekben az országokban, lakossági hitelállománya 85 milliárd euró körül jár.

Az EBRD közgyűlésének pénteki nyitónapján elmondták azt is: a bank az idén eddig 330 millió euró válságfinanszírozást nyújtott közvetlenül a működési országok vállalati szektorának, segítve a térségi cégek rövid távú refinanszírozási igényeinek kielégítését és a folyó beruházási programok végigvitelét.

Közvetlenül az idei londoni közgyűlés előtt az EBRD aláírta első törökországi programját is, 45 millió euróval támogatva az ország legnagyobb szélerőművének beruházását. Törökország tavaly csatlakozott az EBRD által finanszírozott országcsoporthoz.