Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Aggasztó tendenciák mutatkoznak az üzleti etika terén Európában és Magyarországon egyaránt, megrendült a bizalom a gazdasági vezetőkben, sokan az üzleti etika fogalmának létjogosultságát is kétségbe vonják - mondta el Havas István, a magyarországi Ernst and Young vezérigazgatója egy, a társaság által végzett idei felmérés eredményeiről.
A felmérés során Európa 22 országában mintegy 2200 nagyvállalati, zömében tőzsdei cég dolgozója vett részt. Magyarországon a megkérdezett 105 nagyvállalati alkalmazott kevesebb mint 40 százaléka vélte úgy, hogy vállalata mentes a visszaélésektől, kétharmaduk pedig a vállalati visszaélések növekedésével számol a következő években - mondta Havas István. Ez utóbbi a második legmagasabb arány Európában - tette hozzá.
A kutatásból kiderül, hogy a vállalatok jelentős része nem növeli erőfeszítéseit a visszaélések elleni küzdelemben sem Európában, sem Magyarországon. Havas István szerint markáns eltérés mutatkozik Magyarország és Európa többi része között abban, hogy a megkérdezettek miben látják az üzleti etika hanyatlásának okát. Európában a legtöbben az üzleti környezet változásával, a gazdasági válsággal hozták összefüggésbe a romló erkölcsi viszonyokat, Magyarországon ugyanakkor ennél jelentősen nagyobb arányban a vezetők magatartásában, hozzáállásában látták a fő okot.
A magyar válaszadók 60 százaléka gondolta úgy, hogy a szervezeti szintek közül a felső vezetés jelenti a legnagyobb veszélyt a visszaélések szempontjából. Ez az arány Kelet-Közép-Európában átlagosan 46 százalék, Nyugat-Európában pedig 39 százalék. A helyzetet tovább rontja, hogy Magyarországon a cégvezetők harmadát általában sem tekintik tisztességesnek a beosztottak, bár ez nem különbözik jelentősen az európai átlagtól - tette hozzá a vezérigazgató.
Azok közül, akik Magyarországon úgy gondolták, hogy vállalatuk tiszta, a legtöbben (79 százalék) a jó szabályozást emelték ki ennek okaként, s mindössze 17 százalék vélte úgy, hogy a tisztaság egy tisztességre épülő vállalati kultúrának köszönhető. Az európai átlag sokkal kiegyensúlyozottabb: a szabályozást 57 százalék, a tisztességes vállalati kultúrát 40 százalék nevezte meg okként.
A kutatásból az is kiderült, hogy Magyarországon és Európában egyaránt nagy a tolerancia az etikátlan üzleti magatartással szemben, ha a vállalat nehéz helyzetbe kerül - mondta Havas István. A korrupció (pénzkifizetés üzlet elnyerésére vagy megtartására) például a magyarok és az európaiak egyötöde szerint elfogadható eszköz a vállalat szorult helyzetében.
A felmérésből végül az is kitűnik, hogy Európa-szerte a válaszadók mintegy kétharmada a vezetőket személyesen is felelősségre vonná a vállalatnál előforduló bármilyen visszaélésért, továbbá határozottabb hatósági és szabályozói fellépést várnak el - mondta az Ernst and Young vezérigazgatója.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A tranzakciós illeték kiterjesztése jelentősen átalakíthatja a Revolut és más neobankok vállalati díjstruktúráját.
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2025. július 16. és 2025. augusztus 31. között.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Nagy feltűnést keltett és sok díjat elnyert A fehér várkastély című, Japánban, az Edo-korban játszódó társasjáték. Az alapötlete olyan, hogy elsőre nem is érti az ember, hogy lehet ezt kivitelezni, de az első játék után kiderül: A fehér várkastély rászolgált a sikerére.
Pálinkás József, az MTA volt elnöke a Népszavának arról is beszélt, hogy a magyar kormánynak nincs semmiféle tudománypolitikája, csak kósza ötletei.
A Gyurcsány-tánc óta nem láttunk ilyet.