Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Bacher János, a GfK Hungária igazgatója szerdán, a cég sajtótájékoztatóján úgy vélekedett: az, hogy többen akarnak takarékoskodni, mint hitelt felvenni, kedvező a lakosság pénzügyi stabilitásának szempontjából, a fogyasztás és a gazdasági növekedés szempontjából azonban kedvezőtlen fejlemény.
Dörnyei Otília igazgató elmondta: a fogyasztás visszaesését a teljes hazai kiskereskedelem közel felét adó élelmiszer-, illetve élelmiszer jellegű szektor is megszenvedte, az idei év első negyedévében 4 százalékkal csökkent az élelmiszer és vegyi áruk eladása. A fogyasztók nem olcsóbb termékekre váltanak, inkább kevesebbet vásárolnak, ami a GfK fogyasztási cikkeket mérő kutatása szerint tudatos döntés részükről.
Magyarország a pénzügyi termékekkel való ellátottságot tekintve a közép-európai középmezőnyben helyezkedik el - ismertette Bacher János.
A 13 országot (12 volt szocialista országot és Ausztriát) vizsgáló felmérés szerint 2008-ban Magyarországon a felnőtt lakosság 80 százaléka rendelkezett bankkapcsolattal (Ausztriában és Szlovéniában közel 100 százalék), amivel a hetedik helyen áll a listán. Ennél kedvezőbb helyzetben vagyunk a folyószámlák területén: a bankkapcsolattal rendelkezők 75 százalékának van számlája, amivel Magyarország a negyedik helyet foglalja el.
Magyarországon a felnőtt lakosság 17 százalékának van pénzügyi megtakarítása (betét, befektetési jegy, részvény stb.), ami a hetedik helyezésre elég. Szlovákia és Csehország több mint 50 százalékkal dicsekedhet, aminek Bacher János szerint történelmi okai (kuponos privatizáció) vannak.
Magyarország csupán a hiteleket tekintve tartozik az élmezőnybe: tavaly a lakosság 24 százalékának volt valamilyen hitele, ami a harmadik legmagasabb arány a régióban, csupán Szlovénia és Horvátország mutatója előzi meg.
A hitelkereslet jelentősen visszaesett. Míg lakáshitel igénybevételét 2008 első félévében a megkérdezettek 2,2 százaléka, szeptemberben pedig 2,8 százaléka tervezte, áprilisban már csak 1,1 százalékuk.
Mérséklődik a kisebb összegű hitelek (áruhitel, gyorshitel, személyi kölcsön) iránti érdeklődés is: a tavalyi első félévi 4,3 százalék után ugyan decemberben még 4 százalékot mértek, ez azonban elsősorban a karácsonyi készülődésnek tudható be; áprilisban már csak 2,5 százalék tervezte ilyen hitel felvételét. A közepes nagyságú (1-3 milliós) gépkocsi- és szabad felhasználású jelzáloghitelek iránti kereslet áprilisban minden eddiginél kisebb, 1,2 százalék volt.
Befektetési terméket többen akarnak igénybe venni, mint a válság előtt, ösztönzőleg hatnak például a magas betéti kamatok. A válság előtti félévben átlagosan 4 százalék volt az ezt tervezők aránya, majd visszaesés következett be, és decemberben megfordult a trend, áprilisban már 5,8 százalék kívánt takarékoskodni.
E tényezők hatása jól látható a tartós fogyasztási cikkek piacán. Dörnyei Otília elmondta: a napi cikkek területén 2007 januárjában tapasztaltak utoljára növekedést.
Csökkenő kereslet tapasztalható a sör, a szénsavas italok, a gyümölcslevek, az ásványvíz, a felvágottak, a sonka, a kekszek, a rágcsálnivalók, a pörkölt kávé, a tej, a margarin, a mosópor és az öblítő iránt, a tejföl, a tejszelet, az égetett szeszes italok és a bor értékesítése pedig stagnál.
A házi kedvenceknek ugyanakkor eddig még nem kellett szenvedniük a válság miatt, a kutya- és macskaeledelt most is megveszik az emberek. Növekszik az étolaj, a sajt, a joghurt, a tészta és a zsír értékesítése is, ami Dörnyei Otília szerint arra utalhat, hogy az emberek ritkábban járnak étterembe, s gyakrabban főznek.
