Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A vezérigazgató úgy vélte, ez segíti az IMF reformját is, amelynek eredményeképp növekedni fog a "dinamikus felzárkózó piacok" képviselete, azaz kvótája a nemzetközi pénzintézetben, és jobban hallathatják hangjukat a "kis jövedelmű országok".
A legerősebb gazdaságú fejlett és felzárkózó országok, a Húszak (G20) április eleji, londoni csúcstalálkozóján született megállapodás arról, hogy 500 milliárd dollárral 750 milliárd dollárra növelik a valutaalap közvetlenül mozgósítható tőkekészletét, és a szervezet további 250 milliárd dollár saját "új pénzt" bocsáthat ki a súlyos finanszírozási problémákkal küszködő felzárkózó gazdaságok segítésére.
Ehhez a feltöltéshez járult hozzá most az Egyesült Államok, hitelkeret formájában. Japán már korábban hozzátett 100 milliárd dollár hitelt a feltöltéshez, és az EU-tagországok is ígértek összesen mintegy 100 milliárd dollárt. Rövidesen lehívható lesz Kanada 10 millió dolláros és Norvégia 4,5 milliárd dolláros hozzájárulása. Svájc is körülbelül 10 milliárd dollárt ígért. Oroszország, Kína és Brazília, eddigi szándéknyilatkozataik szerint, összesen 70 milliárd dollárral járulnának hozzá a feltöltéshez, az IMF adósságleveleiből vásárolván.
