Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A devizahitelek magas kamatai felerészt a forint gyöngülésével, felerészt viszont az országkockázati felárakkal magyarázhatók – áll a HVG friss számának cikkében.
Árfolyamkilengések után szinte lázba hozza a devizaadósokat, hogy a kurzus változása vajon mennyivel növeli vagy mérsékli a terheiket. E terhek módosulásának azonban van egy másik, ritkábban emlegetett oka is, mégpedig az országkockázati felár. A külföldről hitelt felvevő bankoknak – de a kormányoknak, vállalatoknak is – akkor kell ilyen felárat fizetniük, ha az ország hitelminősítése gyengébb, mint a legjobbaké. A kockázati felár azt mutatja, hogy a piacon referenciának tekintett, alacsony kockázatú pénzkihelyezés kamatához – például a londoni bankközi kamathoz, vagy az amerikai állampapírhozamhoz – képest hány százalékpontnyi többletet kérnek az adott országbeli ügyféltől.
Részletek a csütörtöki HVG-ben.
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
A képzések támogatása segíti az alkalmazkodóképességet és termelékenység javítását - a vállalkozások széles köre számára érhető el ehhez pályázati forrás.
Az üzlet értéke mellett az adásvétel adózási következményeit is érdemes számba venni, legyenek a szereplők cégek vagy akár magánszemélyek.
Az orosz és az amerikai elnök várhatóan a jövő héten tárgyal egymással.
Sajtóértesülések szerint az izraeli hadsereg és több vezető biztonsági tisztviselő is ellenzi a lépést.
A magyar gazdaságban is az autóipar volt a legfőbb vesztese a tavalyi évnek.