Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A gazdasági válság, az egyre emelkedő aranyár és a nosztalgia a régi szép idők után ismét fellendítette az aranymosást az Egyesült Államokban – írta a USA Today. A magyar aranymosók szaporodásáról egyelőre nincs hír, pedig lelőhely volna elég.
Az unciánkénti (28,349523 gramm) aranyár 934 dollár körül jár, ami már elég sok ahhoz, hogy egyre többen elgondolkozzanak: hej de szép is lenne egy fél marék nugettet kimosni valamelyik folyóból. Korábban a serpenyős aranymosás már csak afféle nyári vakációs tábori szórakozás volt. Nagypapák vitték az unokákat, pedagógusok az osztályt egy kis természet közeli élményre, s az elődök kalandjainak felelevenítésére. Csakhogy a szórakozás a válság miatt sokak számára komollyá vált.
Egy hobbista aranymosókat fogadó és foglalkoztató kaliforniai „bányatársaság” vezetője Bryant Shock azt mesélte a USA Today-nek, hogy egyre több a 20-as és az 50-es éveiben járó, tehát azokból a korosztályokból való férfi jelenik meg náluk, amelyek tagjai a legnehezebben helyezkednek el. Ezek az emberek ugyanis egy kis szorgalommal több pénzt keresnek, mintha egész héten egy gyorsétterem pultja mögött talpalnának.
Miből lett az első aranyláz |
Nagyobb aranylázra manapság nem kell számítani, hacsak nem történik meg, az ami az első, 1799-es amerikai rohamot elindította Észak-Karolinában. Akkor egy 12 éves fiúcska, bizonyos Conrad Reed talált egy különösen nehéz 17 font súlyú követ, amit – remek tulajdonságát felhasználva – odahaza az ajtó kitámasztására használtak. Aztán eladták pár évvel később mindössze 3 és fél dollárért. Kisvártatva azonban kiderült, hogy a kő valójában egy jókora aranyrög, s a reális értéke 3600 dollár, mai áron 193 ezer dollár volt. Reedék a hír hallatán (ahogy sok ezren mások is) gyorsan bányászkodásra adták magukat, s találtak is aranyat bőven. Egykori bányájuk, a Cotton Patch Gold Mine ma nemzeti kezelésben lévő turisztikai látványosság. |
Magyarországon mosással kinyerhető úgynevezett föveny- vagy mosóarany elsősorban a Duna és a Dráva mentén található. Nagy Béla leírása szerint 1933-ban a Magyar Nemzeti Bank megbízásából a Duna Mosonmagyaróvár és Győr közötti szakaszán nagyon körültekintő aranymosási kísérleteket végeztek, s a hordalékban köbméterenként 0,05–0,1 g aranyat mutattak ki.
A vizsgálatok során megállapították, hogy 1 g arany megközelítően 100 000 aranypikkelyből áll. Ezen a Duna szakaszon tehát nagyobb aranyszemcsékre vagy „hömpölyökre” nem lehet számítani. Ennek ellenére, ha szerencsés helyen állítják fel mosódeszkákat, a kemény munka eredménye napi 1-2 g arany lehet.
A Duna egész magyarországi szakaszán az arany apró pikkelyekben megjelenik. Nagy Béla szerint érdekes arany-előfordulásokról tudni a Duna-terasz kavicsait feltáró kavicsbányákból (Csepel-sziget, Budakalász stb.). Itt kivételesen 0,05–0,1 g-os szemcsék is előfordulnak, de csak mélyen a talajvízszint alatt.
A Dráva mentén is előfordul mosóarany. Sőt a múlt század első felében mostak aranyat a Zagyvából és a Tarnából is.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Politikusokat, és résztvevőket kérdeztük Tusványoson arról, hogy el tudják-e képzelni, hogy a Fidesz 2026-ban ellenzékbe kerül.