Az MNB 8 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot

A Monetáris Tanács túlnyomó többsége szavazott az 50 bázispontos kamatcsökkentés mellett - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A másik javaslat 75 bázispontos kamatcsökkentés volt – tette hozzá.

A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak. A testület legutóbb július 27-én 100 bázisponttal mérsékelte 8,5 százalékra a jegybanki alapkamatot, a piac akkor 50 bázispontos kamatvágásra számított. További kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha az nem veszélyezteti az inflációs kilátásokat, és azt az ország kockázati megítélése is lehetővé teszi - áll a tanács indoklásában.

Értékelésük szerint a nemzetközi környezet ugyan továbbra is bizonytalan, de az elmúlt hónapokban valamelyest stabilizálódott, és a kilátások nem romlottak tovább. A globális és a magyar gazdaság gyors fellendülésére azonban a közeljövőben sem lehet számítani a tanács tagjai szerint.

A hazai gazdaságban 2010 első negyedévében indulhat meg újra a növekedés. Az infláció az adóemelések miatt ugyan átmenetileg meghaladja a középtávú inflációs célt, de 2010 második felében már számottevően elmaradhat attól.

A magyar gazdaság visszaesésében a korábban vártnál nagyobb szerepet játszott a belső kereslet hanyatlása, ami elsősorban a vállalati készletek drasztikus leépítéséhez, és a beruházások vártnál nagyobb visszafogásához köthető. Emellett továbbra is erőteljesen csökken a lakosság fogyasztása - jegyzik meg.

A növekvő foglalkoztatottsági és jövedelmi bizonytalanság, valamint a szigorodó hitelezési kondíciók a háztartásokat megtakarításaik növelésére ösztönözik. A magánszektor alkalmazkodásának következtében a külső finanszírozási igény jelentősen mérséklődik.

A hosszabb távú inflációs kilátások szempontjából a Monetáris Tanács a legnagyobb kockázatot abban látja, hogy a sorozatos inflációs sokkok a gazdasági szereplők hosszabb távú inflációs várakozásait is megemelhetik. A belföldi kereslet visszaesése azonban olyan mértékű, hogy az adóintézkedések közvetlen hatásától eltekintve ennek figyelembe vételével is alacsony inflációs környezetet valószínűsít a monetáris tanács.

A globális befektetői hangulat, és ezzel párhuzamosan Magyarország kockázati megítélése a korábbi lényeges javulást követően az elmúlt hónapban érdemben nem változott. A külső finanszírozási igény számottevő csökkenése, valamint a költségvetés kötvénypiaci finanszírozásának újraindítása ugyancsak mérsékli az ország külső finanszírozásával kapcsolatos aggodalmakat.

Az ülés rövidített jegyzőkönyvét 2009. szeptember 16-án 14 órakor teszik közzé.

Megfelelt a piaci várakozásoknak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának hétfői, 50 bázispontos kamatcsökkentése, amelyet az év végéig még több, összesen akár 100 bázispontos kamatvágás is követhet.

Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház Zrt. elemzője szerint az elmúlt egy hónapban javult Magyarország kockázati megítélése, és úgy tűnik, az infláció sem jelent veszélyt a következő időszakban, ami kedvezhet a további kamatcsökkentésnek.

Ha továbbra sem változnak az inflációs várakozások, valamint a bruttó hazai termék (GDP) idei csökkenése is a jelenlegi szinten marad, akkor az év végéig még akár 50-100 bázispontos kamatcsökkentésről is dönthet a Monetáris Tanács - mondta. Török Bálint szerint az idei júliusi adóemelés hatása várhatóan jövő év nyarára eltűnik az inflációból, ez is kedvez a jegybanki alapkamat további mérsékléséhez.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szintén úgy vélte, hogy a javuló piaci környezet, valamint Magyarország gazdasági kockázatának csökkenése az év végéig további kamatvágást eredményezhet. Év végére 7,5 százalékos, míg 2010 közepére 7 százalékos jegybanki alapkamatot vár.

Orosz Dániel, az AXA csoport Magyarország stratégiai tanácsadója is úgy vélekedett, hogy a nemzetközi hangulat és ezen keresztül Magyarország kockázati megítélése kedvező hátteret nyújtott a kamatvágás folytatásához. A szakember azonban azt is megjegyzte, hogy a hétfői kamatvágást nem igazán lehetett volna „halogatni”, de az ennél gyorsabb tempó sem lett volna indokolt.

A vártnál gyengébb második negyedéves GDP- és a lényegesen alacsonyabb július inflációs adat továbbra is azt jelzi, hogy komoly sokkhatás érte a hazai fogyasztókat. Orosz Dániel szerint a fiskális megszorítások miatt ezeket a komoly recessziós hatásokat továbbra is csak a monetáris oldalról lehet tompítani.

A forint a kamatdöntés hatására kissé erősödött az euróval szemben a bankközi devizapiacon: az eurót háromnegyed háromkor 267,80 forinton jegyezték a reggeli 268,70 és a múlt hét szerdai 271,20 forint után.
A BÉT-en az árfolyamok 14 óra után kezdetben emelkedtek, majd egy kisebb korrekciót követően 15 óra után tovább erősödtek, a BUX meghaladta a 19 000 pontot.