A gazdasági válságból való kilábalás fontos kérdése, hogy "mi következik be előbb: a növekedés beindítása és az extra pénztömegek kivonása a rendszerből, vagy az infláció váratlan beindulása" – írta Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) volt elnöke az FN.hu-n kedden megjelent elemzésében, amely a Lehman Brothers csődjének egyéves évfordulója alkalmából jelent meg. A válság kezdeteként tartják számon a Lehman Brothers, a Wall Street egyik legerősebb befektetési intézetének csődbejelentését tavaly szeptemberben, ami hitelpiaci pánikot okozott.

Szalay-Berzeviczy Attila szerint azért kell számolni az inflációval, mert a bankok és az autógyárak megmentése miatt a nemzetközi pénzügyi rendszerbe extra pénzeket pumpáltak. Így a rendszerben sokkal több pénz van, mint amire egy nyugalmi állapotban lévő gazdaság működtetéséhez szükség van. Az infláció már most is jelen van, de egyelőre nem a maginflációt jelentő termékek árának emelkedésében jelentkezik, hanem a tőkepiacokon. Ezért a jegybankok, amelyek az elmúlt egy évben - pénzteremtő munkájuknak köszönhetően - jelentősen felfújták mérlegfőösszegeiket, még nem kényszerültek kamatemelésre.

A válságból való kilábalás fontos kérdése az egykori BÉT-elnök szerint, hogy a növekedés beindítása, vagy az infláció váratlan megjelenése történik-e előbb. Ha az előbbi, akkor "V" alakú lesz az alja ennek a válságnak, vagyis a mélypont után megindulhat a kilábalás. Ha azonban megjelenik az infláció, akkor "W" pályát járhat be a gazdaság, mivel kamatemelésre kényszerülnek majd a jegybankok, ami újabb pofon lesz a növekedésnek és a tőzsdei árfolyamoknak - vélekedik Szalay-Berzeviczy Attila.

A szakember szerint ezért még ma sem lehet biztosra venni, hogy a világ elkerült egy hosszan elhúzódó gazdasági hanyatlást. Ugyanakkor vannak bíztató hírek a lakossági fogyasztás, a vállalati profitok és az Egyesült Államok ingatlanpiacának oldaláról, valamint a német és a francia növekedési számokat illetően.