Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
A washingtoni székhelyű Gazdasági és Politikai Kutatások Központja (Center for Economic and Policy Research - CEPR) az említett három országról készült tanulmányában arra a következtetésre jutott, hogy az IMF a szükségesnél rosszabb helyzetet idézett elő. Ha érzékenyebben reagált volna, kevesebb munkahely szűnt volna meg és kisebb megszorításokra lett volna szükség a szociális ellátások terén. Ukrajna esetében az IMF politikája az ország politikai destabilizáláshoz is hozzájárult a CEPR szerint - írta a Der Standard.
A megállapítás új lendületet ad egy régi vitának - szögezte le a lap, felidézve, hogy a pénzintézet válságkezelését korábban is érték bírálatok, például az 1990-es években egyes ázsiai országoknak szabott hitelfeltételeket illetően. A Valutaalap azzal érvel, hogy tanult a hibáiból és már nem ír elő szigorú reformokat. Erre azonban a CEPR szerint nem is volt szükség: az IMF mindhárom országtól szükségtelenül kemény költségvetési fegyelmet várt el, és részben alábecsülte a válság mértékét.
Ukrajna esetében például 2008 novemberében 16,4 milliárd dollár készenléti hitelt hagyott jóvá az IMF a költségvetési hiány felszámolásának feltétele mellett. Az ukrán államadósság azonban alacsony, a GDP mintegy 10 százaléka körüli, a CEPR szerint ezért az IMF-nek engedélyeznie kellett volna állami gazdaságélénkítő intézkedéseket a válság ellensúlyozása érdekében. A cikk szerint a CEPR hasonló megállapításokat tesz a másik két országról is.
Az IMF-fel kapcsolatos kritikákat osztja az Összehasonlító Gazdasági Tanulmányok Bécsi Intézete (WIIW) két elemzője, Vaszilij Asztrov és Vladimir Gligorov is. Gligorov ugyanakkor rámutatott arra is, hogy idővel enyhítette a hitelfeltételeket az IMF és mindhárom országnak nagyobb költségvetési hiányt engedélyezett.
Az IMF hitelezési politikájával kapcsolatos bírálatok a nemzetközi pénzintézet szerdai isztambuli éves értekezletén is vitára adhatnak okot. Az IMF azonban elégedett az eredményekkel, egy új, belső jelentésben megfogalmazott értékelés szerint hozzájárult "a válság legrosszabb következményeinek elhárításához" - írta a Der Standard.
A Standard-cikk szerzője a tanulmány ismertetésén túl külön is kommentálta a témát. Ebben úgy vélekedett: mindkét oldalnak igaza van, az IMF-nek és bírálóinak is. Az IMF valóban tanult a hibáiból és nem szab olyan szigorú feltételeket, mint az ázsiai válság idején, mégis okozott károkat. Joggal övezi értetlenség, miért szabott nulla költségvetési hiányt kezdetben feltételként Ukrajnának, hiszen Kijev így nem tudott konjunktúraprogramot beindítani. A kritikusok kiemelik, hogy a takarékossági intézkedések csaknem mindig a rossz szociális helyzetűeket érintették: Magyarország és Lettország a nyugdíjakon és az egészségügyi kiadásokon takarékoskodik, Ukrajnában pedig 20 százalékkal emelkedik a lakossági gázár.
Ezekért a takarékossági intézkedésekért azonban nem egyedül az IMF a felelős. Ukrajnában politikai képtelenség volna a gazdag oligarchákat a kasszához hívni, Magyarországon és Lettországban is gyenge volt a kormányok ellenállása az IMF-programmal szemben. Végezetül a nyugati EU-tagállamok éppen a válság csúcspontján vonakodtak megfelelő segítséget nyújtani kelet-európai partnereiknek - írta a Der Standard.
A megállapítás új lendületet ad egy régi vitának - szögezte le a lap, felidézve, hogy a pénzintézet válságkezelését korábban is érték bírálatok, például az 1990-es években egyes ázsiai országoknak szabott hitelfeltételeket illetően. A Valutaalap azzal érvel, hogy tanult a hibáiból és már nem ír elő szigorú reformokat. Erre azonban a CEPR szerint nem is volt szükség: az IMF mindhárom országtól szükségtelenül kemény költségvetési fegyelmet várt el, és részben alábecsülte a válság mértékét.
Ukrajna esetében például 2008 novemberében 16,4 milliárd dollár készenléti hitelt hagyott jóvá az IMF a költségvetési hiány felszámolásának feltétele mellett. Az ukrán államadósság azonban alacsony, a GDP mintegy 10 százaléka körüli, a CEPR szerint ezért az IMF-nek engedélyeznie kellett volna állami gazdaságélénkítő intézkedéseket a válság ellensúlyozása érdekében. A cikk szerint a CEPR hasonló megállapításokat tesz a másik két országról is.
Az IMF-fel kapcsolatos kritikákat osztja az Összehasonlító Gazdasági Tanulmányok Bécsi Intézete (WIIW) két elemzője, Vaszilij Asztrov és Vladimir Gligorov is. Gligorov ugyanakkor rámutatott arra is, hogy idővel enyhítette a hitelfeltételeket az IMF és mindhárom országnak nagyobb költségvetési hiányt engedélyezett.
Az IMF hitelezési politikájával kapcsolatos bírálatok a nemzetközi pénzintézet szerdai isztambuli éves értekezletén is vitára adhatnak okot. Az IMF azonban elégedett az eredményekkel, egy új, belső jelentésben megfogalmazott értékelés szerint hozzájárult "a válság legrosszabb következményeinek elhárításához" - írta a Der Standard.
A Standard-cikk szerzője a tanulmány ismertetésén túl külön is kommentálta a témát. Ebben úgy vélekedett: mindkét oldalnak igaza van, az IMF-nek és bírálóinak is. Az IMF valóban tanult a hibáiból és nem szab olyan szigorú feltételeket, mint az ázsiai válság idején, mégis okozott károkat. Joggal övezi értetlenség, miért szabott nulla költségvetési hiányt kezdetben feltételként Ukrajnának, hiszen Kijev így nem tudott konjunktúraprogramot beindítani. A kritikusok kiemelik, hogy a takarékossági intézkedések csaknem mindig a rossz szociális helyzetűeket érintették: Magyarország és Lettország a nyugdíjakon és az egészségügyi kiadásokon takarékoskodik, Ukrajnában pedig 20 százalékkal emelkedik a lakossági gázár.
Ezekért a takarékossági intézkedésekért azonban nem egyedül az IMF a felelős. Ukrajnában politikai képtelenség volna a gazdag oligarchákat a kasszához hívni, Magyarországon és Lettországban is gyenge volt a kormányok ellenállása az IMF-programmal szemben. Végezetül a nyugati EU-tagállamok éppen a válság csúcspontján vonakodtak megfelelő segítséget nyújtani kelet-európai partnereiknek - írta a Der Standard.
