A piaci elemzők a szeptemberi 4,9 százalékos tizenkét havi inflációs szint körül várták az októberi indexet. A Reuters múlt havi elemzői konszenzusa 4,95, a londoni Cityben az MTI által megkérdezett piaci elemzők átlagos becslése 4,87 százalékos októberi inflációt jelzett és a Napi Gazdaságban megkérdezett szakértők is 5,0 százalékos októberi inflációt vártak.

A tizenkét havi fogyasztói árindex a 2007. márciusi 9,0 százalékról kisebb kilengésekkel folyamatosan csökkent az idén márciusi 2,9 százalékos mélypontig. Onnan lassan emelkedett a júniusi 3,7 százalékra, míg az áfaemelés hatására júliusban fel nem ugrott az idei csúcsnak számító 5,1 százalékra, ahonnan a következő két hónapban 0,1 százalékpontos lépesekkel mérséklődött eddig.

Az idén az első tíz hónapban az árak 4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A maginfláció az előző hónaphoz képest stagnálást mutatott, tavaly októberhez képest 4,9 százalékkal nőtt. A nyugdíjas fogyasztóiár-index az előző hónaphoz képest 0,2 százalékkal, tavaly októberhez viszonyítva pedig 4,9 százalékkal nőtt.

Egy hónap alatt az élelmiszerek árai 0,1 százalékkal emelkedtek. Nőtt 2,3 százalékkal a sajt, 1,7 százalékkal a tojás, 1,4 százalékkal az idényáras élelmiszerek és 0,7 százalékkal a párizsi, kolbász ára. Csökkent viszont az ára 4,2 százalékkal az étolajnak, 2,6 százalékkal a csokoládénak, kakaónak, 1,4 százalékkal a cukornak és 1,1 százalékkal a baromfihúsnak.

A legnagyobb mértékben, 3,7 százalékkal a ruházkodási cikkek árai emelkedtek egy hónap alatt a szezonváltás miatt. A szeszes italok, dohányáruk 0,6 százalékkal drágultak az előző hónaphoz viszonyítva. A tartós fogyasztási cikkek ára 0,7 százalékkal, az egyéb cikkeké pedig 0,4 százalékkal csökkent. Ez utóbbin belül a járműüzemanyagok ára 2,6 százalékkal csökkent, míg a gyógyszer, gyógyáru 1,9 százalékkal nőtt. A szolgáltatásoknál 0,3 százalékos, a háztartási energia esetében pedig 0,2 százalékos árcsökkenés következett be szeptemberhez képest., ez utóbbin belül a távfűtésért 2,5 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint az előző hónapban.

Forrás: MTIeco

Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője kiemelte a tartós fogyasztási cikkek árcsökkentését. Mint mondta, erre az idén csupán márciusban, illetve tavaly augusztusban volt példa. Megjegyezte, hogy az október végi üzemanyag-áremelések még nem jelentek meg ebben az adatban. A szolgáltatások kismértékű árcsökkenését elsősorban az autópálya használati díjának, valamint a légiközlekedés árainak mérséklődése idézte elő.

Tizenkét hónap alatt az élelmiszerek árai az átlagosnál kisebb mértékben, 2,8 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen, 11,5 százalékkal drágult a tojás, 10,3 százalékkal a párizsi, kolbász, 10 százalékkal a sertészsiradék, valamint 8,3 százalékkal a szalámi, szárazkolbász, sonka. Csökkent viszont 21,1 százalékkal az étolaj, 9,2 százalékkal a sajt, 8,7 százalékkal a tej és 7,5 százalékkal a liszt ára.

Az átlagnál nagyobb mértékben, 9,6 százalékkal drágultak a szeszes italok, dohányáruk. A háztartási energia átlagot meghaladó, 5,8 százalékos áremelkedésén belül az elektromos energia ára 10,7 százalékkal, a vezetékes gázé 7,9 százalékkal nőtt.

Szintén átlag felett, 5,6 százalékkal drágultak a szolgáltatások, ezen belül a szemétszállítás 16,2, a vízdíj 11,6, a csatornadíj 11,5 százalékkal drágult. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 4,9 százalékkal kellett többet fizetni. Az egyéb cikkek 3,3 százalékos áremelkedése átlag alatti volt, ezen belül a járműüzemanyagok ára 4,4 százalékkal csökkent, a gyógyszer, gyógyáru 8,5 százalékkal drágult, a ruházkodási cikkek esetében szintén átlag alatti, 0,6 százalékos volt az árnövekedés.

Az éves adatok ismertetésénél az osztályvezető kiemelte, hogy a jövedéki adó-emelés miatt jelentősen drágultak a szeszes italok, dohányáruk. Kérdésre válaszolva Mináry Borbála elmondta, hogy az év hátralévő részében számolják el a háztartási energia árváltozásait, az elektromos energia drágulását, valamint az üzemanyagok árának növekedését is.

Elemzők

Az MKB Bank elemzői 0,1 százalékponttal vártak magasabb inflációt, vagyis 4,8 százalékot jósoltak - mondta az MTI-nek Kondrát Zsolt, a bank vezető elemzője. Az áfaemelés utóhatásával már nem számoltak, a fogyasztási cikkek áremelkedését pedig a KSH tény-adataival azonosra vették. A 0,1 százalékponttal magasabb inflációt a tartós fogyasztási cikkek körében várt áremelkedés miatt valószínűsítették, a forint árfolyamának stabilizálódása, valamint a kereslet hiánya azonban itt árcsökkenést, így - alacsonyabb inflációt hozott.

Decemberre - az egy évvel korábbihoz képest - 5,9 százalék áremelkedést prognosztizál az MKB vezető elemzője, a jövő évi inflációt pedig 3,2 százalékra becsüli. Nyeste Orsolya az Erste Bank makro elemzője pozitív meglepetésnek nevezte a KSH 4,7 százalékos adatát, mivel a piaci konszenzus 5 százalékot valószínűsített. A vártnál alacsonyabb inflációt szerinte is a tartós fogyasztási cikkek, illetve a szolgáltatások okozták, ezek már két hónapja árcsökkenést mutatnak.

Az év végére 6,1 százalékos áremelkedést vár az elemző. A jövő évi előrejelzése pedig az, hogy az év második felétől 2-vel kezdődik az infláció indexe.