Az egy évvel ezelőtt életbe lépett IMF-EU-Világbank finanszírozási program negyedik felülvizsgálata befejeződött - jelentette be a pénzügyminiszter. A programnak az a célja, hogy a kormány hatékony és határozott konszolidációs programot hajtson végre, amelynek révén az állami gazdálkodás hatékonyabbá válik, hangsúlyozta, és hozzátette: a programnak egyúttal meg kell alapoznia a későbbi gazdasági növekedést. "Az elmúlt egy évben olyan fegyelmezett költségvetési adatokat produkált Magyarország a válság idején, amelyet ebben az időszakban kevés ország tudott felmutatni..., s a költségvetés helyzete Európában a legjobbak közé tartozik" - szögezte le a pénzügyminiszter. Oszkó Péter kifejtette: a forint árfolyama megerősödött és stabilizálódott, az állampapírpiac ismét jól működik, jelentősen mérséklődtek a hozamok, így "rendezettnek tekinthető Magyarország finanszírozása".

A Pénzügyminisztérium decemberben hozza nyilvánosságra a módosított makrogazdasági pályát, amelynek legfontosabb mutatóit ismertette Oszkó Péter. Eszerint a GDP idén az eredetileg tervezettnek megfelelően 6,7 százalékkal esik vissza, jövőre pedig a korábban jelzett 0,9 százaléknál kisebb mértékben, 0,6 százalékkal csökken. Az infláció idén 4,2 százalékos lesz, jövőre pedig  a korábban várt 4,1 százaléknál kisebbre 3,9 százalékra prognosztizálja a kormány.

A pénzügyminiszter kiemelte, hogy a mostani felülvizsgálat során az IMF és az EU szakértői egyetértettek abban, hogy az idei GDP arányosan 3,9 százalékos államháztartási hiány teljesíthető, a fiskális fegyelem betartása mellett. A parlamentnek benyújtott illetve a főszámokat tekintve már elfogadott jövő évi költségvetés biztosíthatja, hogy a 3,8 százalékos hiánycél teljesíthető legyen - mondta Oszkó Péter.

Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke kijelentette: a további monetáris lazítás lehetséges és kívánatos, de a jegybank a jövőben is körültekintően lép. A jegybank alelnöke kiemelte: az elmúlt hónapok inflációs adatainak birtokában megnőtt a három százalékos "az inflációs cél alullövésének kockázata".

A jövő évre elfogadott költségvetési szerkezetben reális a GDP arányosan 3,8 százalékos államháztartási hiánycél - jelentette ki James Morsink. Az IMF tárgyaló delegációjának vezetője ezt azzal támasztotta alá, hogy a magyar államháztartásban jelentős kiigazítások történtek. Ez magalapozhatja azt, hogy a jövő év második negyedévétől megindulhat a gazdasági növekedés Magyarországon, és az év egészét tekintve 2010-ben előreláthatóan 0,6 százalékra lassul a gazdasági visszaesés - magyarázta James Morsink.

Az IMF egyetért a magyarországi pénzügyi rendszer megerősítésével, a pénzügyi felügyelet hatáskörének bővítésével, függetlenségének megerősítésével - közölte Iryna Ivaschenko, az IMF budapesti képviseletének vezetője.

"Az Európai Unió elégedett a magyarországi államháztartási konszolidációval" - mondta Barbara Kauffmann, az EU tárgyaló delegációjának képviselője. Hozzátette: az unió is úgy látja, nem lesz szükség az EU keretéből fennmaradó egy milliárd euró lehívására, de az később felhasználható és folyósítható lesz. Kérdésre válaszolva Barbara Kauffmann leszögezte: az EU az idei GDP arányosan 3,9 százalékos államháztartási hiányt illetve a jövő évre vonatkozó 3,8 százalékos deficitet teljesíthetőnek tartja. Kétségtelen, hogy a jövő évi hiánycél teljesülésének annak kockázatai - fűzte hozzá. Beszélt arról is, hogy a költségvetési konszolidáció idén a GDP több mint két százalékának megfelelő strukturális egyensúlyjavulást eredményezett, az előző két évben elért jelentős kiigazításon felül.

Kérdésekre válaszolva mind az IMF tárgyaló delegációjának vezetője, mind az EU képviselője elemezte a Fidesz által felvetett jövő évi esetleges 7 százalékos deficit realitását. Az IMF nem tolerálná a 7 százalékos államháztartási hiányt jövőre - mondta újságírói kérdésre James Morsink. "Találkoztunk a Fidesz vezetőivel, akik elmondták, hogy elképzelhető, hogy a hiány 7 százalékra nő, de úgy látjuk, hogy reálisan számolva GDP arányosan tartható a 3,8 százalékos államháztartási hiány 2010-ben - tette hozzá. Az IMF delegációjának vezetője szerint, ha a legrosszabb feltételek válnak valóra, akkor elképzelhető az említett 3,8 százaléknál nagyobb hiány, azaz kockázatok kétségkívül léteznek. Hasonló véleményt fogalmazott meg Barbara Kauffmann, kifejtve, hogy az EU sem tartaná támogathatónak a 7 százalékos deficitet jövőre. Aláhúzta: az unió nem látja elfogadhatónak a 7 százalékos deficitet, ha a gazdasági helyzet 2010-ben javul.

Oszkó Péter kérdésre elmondta: a kormány nem számol azzal, hogy a személyi jövedelemadó tervezett alapjának új módja nem állja ki az alkotmányosság kontrollját. Amennyiben ez mégis megtörténik, a kieső 300 milliárd forintos költségvetési bevétel pótlásáról gondoskodni kell - fűzte hozzá.

A 20 milliárd eurós IMF-EU-Világbank pénzügyi csomagból még 5,7 milliárd euró hívható le a jövő év októberéig - mondta Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára. Eddig több mint 14,2 milliárd eurót hívott le Magyarország, s a megállapodás alapján 2010 októberéig további 5,7 milliárd euró hívható le - jelezte Kovács Álmos. Ebből az összegből 3,7 milliárd euró az IMF hitel, további 1-1 milliárd euró az Európai Unió illetve a Világbank által nyújtott kölcsön - tette hozzá.