A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán reggel tette közzé a létszám és kereset októberi adatait, amelyek szerint a reálkeresetek – a nettó keresetek 1,4 százalékos növekedése és fogyasztói árak 4,7 százalékos növekedése mellett – októberben 3,2 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank Zrt. elemzője elmondta: siralmasak lettek a szerdán publikált KSH adatok, mivel októberben – január óta első alkalommal – a bruttó bérek nominálisan is alacsonyabbak voltak, mint tavaly.

Rámutatott: a statisztikákból jól látszik a személyi jövedelemadó rendszerének idei átalakítása, mert a nettó bérek elszakadtak a bruttó juttatásoktól. Hozzátette: nominálisan a nettő bérek emelkedtek októberben.

Török Zoltán szerint a reálkeresetek újabb mérséklődése miatt a bérek oldaláról jelentősen enyhült az inflációs nyomás, míg a vásárlóerő csökkenése miatt a lakosság is kevesebbet költ, így a keresleti nyomás is gyengült. Ennek ellenére úgy vélte, decemberben még 5,7 százalékra nőhet az infláció, 2010 második felében azonban már tartósan 3 százalék alatt maradhat a mutató.

A szakértő hangsúlyozta: a versenyszféra bérkiáramlásának lassulása komoly érv lehet a további jegybanki kamatcsökkentések mellett, így ha a forint árfolyama az euróval szemben a 280 forintos szint alatt marad, akkor a jövő héten a Magyar Nemzeti Bank (MNB) várhatóan 50 bázisponttal csökkenti az alapkamatot.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője rámutatott: amikor 2006-ban hasonlóan csökkentek a reálbérek, a munkavállalók hitelfelvétellel megoldották, hogy ne csökkenjen a fogyasztói kereslet, jelenleg azonban erre nincs lehetőség, mivel a fogyasztók sokkal bizonytalanabbnak ítélik meg a gazdaság kilátásait és bankok is szigorúbb feltételekkel nyújtanak hitelt.

A szakértő a csökkenő inflációs nyomás ellenére 5,6-5,7 százalékos inflációt vár decemberben, míg 2010-ben átlagosan 3,8 százalékkal emelkednek az árak. Úgy vélte, júliustól már lényegesen 3 százalék alá eshet az infláció.

A jövő heti MNB kamatdöntésről elmondta: a makroadatok szerint a jegybanknak legalább 4 százalékig kellene csökkenteni az alapkamatot, azonban erre jelenleg nincs lehetőség. Suppan Gergely is úgy vélte, ha a forint árfolyama a jelenlegi szintek körül marad, akkor várhatóan 50 bázisponttal mérsékli a jegybank a kamatot.