Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Csak a többségi állami tulajdonú cégeknél csökkentik az idén legalább 15 százalékkal a bértömeget és csak a közpénzzel gazdálkodó szervezeteknél lesz kétmillió forint a bérplafon − közölte Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter.
A miniszter szerint az állam hatékonyságával kapcsolatban három irányban lép a kormány. Orbán Viktor miniszterelnök bejelentésének megfelelően már dolgoznak a közszféra bérgazdálkodásának reformján, amely meghatározza a hatékony gazdálkodás irányát. A másik az, hogy a közpénzekkel gazdálkodó szervezeteknél kétmillió forintos bérplafont vezetnek be, a harmadik pedig a többségi állami tulajdonú cégek bértömegének 15 százalékos csökkentése.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél lévő állami többségi tulajdonú cégek bértömegének csökkentéséből mintegy 48 milliárd forint megtakarítás lesz az idén a központi költségvetésben, de ebben az összegben nincs benne a MÁV-csoport bércsökkentése. A 48 milliárd forintot az MNV-nél lévő cégek 2009. évi bértömege alapján számolták. További 120 milliárd forint költségvetési megtakarítás a közszféra beszerzéseinek befagyasztásából érhető el − mondta a miniszter.
Fellegi Tamás hangsúlyozta, hogy nincs szó tömeges elbocsátásról, főleg nem óvónőkről és ápolónőkről. Kifejtette: a vezetői szinteket csökkentik és a hatékonyabb gazdálkodás feltételeit teremtik meg. Előfordulhat létszámbővítés is, például kisposták megnyitása esetén, vagy vasúti szárnyvonalakon a személyforgalom újraindításakor, de a foglalkoztatás bővülését a kis- és középvállalkozások támogatásától várják, ami a tárca elsőszámú fejlesztéspolitikai prioritása.
A közpénzekkel gazdálkodó szervezeteknél, így a közszférában a bruttó bér legfeljebb kétmillió forint lehet. Számos olyan közpénzzel gazdálkodó intézmény van a Magyar Nemzeti Bankon kívül is, amelynek vezetői havonta több millió forintot keresnek − mondta. A többségi állami tulajdonú cégek közül csak a nagyoknál − például Magyar Villamos Művek, MÁV, Szerencsejáték Zrt., Magyar Posta Zrt. − marad meg testületként az igazgatóság és a felügyelőbizottság, a többinél ügydöntő felügyelőbizottság alakul. A miniszter kijelentette: a testületek szűkítése "elvi-politikai kérdés, mert az állami vagyont nem lehet klientúra-építésre felhasználni".
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
Ellenzéki arcok és két régi kedvenc pokémon is felbukkan – videós beszámolónk az eseményről.