Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az állam bürokratikus terhelését az üzleti élet minden területén le kell bontani, meg kell szüntetni az állami túladóztatást, mivel ezek akadályozzák a gazdaság versenyképességét − mondta a gazdasági és pénzügyi törvénycsomag általános vitáját megnyitó expozéjában Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kedden a parlamentben. A miniszter rámutatott: Magyarország a világ 183 állama közül a 151. legerősebben adóztatott ország, így nem csoda, hogy aki teheti, kibújik az adóztatás alól, és a szürke- illetve a feketegazdaságba menekül.
Matolcsy György szerint az állam mellett a gazdasági örökség is korlátozza a sikereket. Kiemelte: az utóbbi 8, illetve 20 évben egy olyan gazdasági szerkezet alakult ki, amely 2010-ben már döntően korlátozza a gazdasági versenyképességet, az elmúlt 8 év alatt a korábbi 29. helyről a versenyképességi rangsorban az 58. helyre esett vissza az ország a világranglistán. A miniszter hangsúlyozta: a rossz gazdasági szerkezet következménye az, hogy a bruttó hazai termék (GDP) mintegy 80 százalékát éri el az államadósság, ennek kamatterhe a GDP 4 százalékára rúg, a külföldi befektetők pedig a GDP 8 százalékát viszik ki évente befektetésük jövedelmeként. A miniszter arra is rámutatott, hogy az alacsony, 53-54 százalékos foglalkoztatási ráta is akadálya a magyar gazdaság versenyképességének.
A pénzügyi törvénycsomag többek között a hitelintézetek, a biztosítók és az egyéb pénzügyi szervezetek különadó-fizetési kötelezettségét fogalmazza meg. A pénzügyi szervezeteknek idén két egyenlő részletben, szeptember 10-ig és december 10-ig kell megfizetniük a különadót. Közben hat, Magyarországon működő nagy külföldi bank segítségért fordult a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF), hogy beszélje le a kormányt a tervezett különadóról − értesült a Der Standard. Az osztrák napilap szerint a KBC, az Intesa Sanpaolo, a Bayern LB, az UniCredit, valamint a Raiffeisen International és az Erste Bank mindegyike levelet írt a magyar kormánynak és az IMF-nek is, a bankadót kifogásolva. Az alkalmat az IMF küldöttségének kedden kezdődő budapesti tárgyalásai szolgáltatják. A lap értesülése szerint az IMF azt is meg akarja vizsgálni, hogy a tervezet nem tartalmaz-e az OTP-nek kedvező, protekcionista elemeket.
Rögzítenék azt is, hogy a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének havi keresete a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset tízszerese lehet. Ugyancsak különadóval terhelnék meg az államháztartási forrásból jövedelmet szerző magánszemélyek egyes jövedelmeit, valamint korlátozzák a közszférában kifizethető jövedelmeket. Megszüntetnek tíz kisebb adót is.
A közbeszerzési törvény módosításának célja a közbeszerzési eljárásokat akadályozó, lassító, az eredménytelen közbeszerzési eljárások számát növelő előírások módosítása, továbbá a kis- és közepes vállalkozások részvételi, illetve nyerési esélyeinek növelése és a körbetartozások csökkentése. Az új szabályok között szerepel, hogy az ajánlatkérőknek kötelező lesz elfogadniuk a részajánlatokat is. A beszerzés részekre osztásával már a kisebb cégek is nyújthatnak be ajánlatot a kisebb egységekre.
A két törvényjavaslatot egyenként 5 óra 20 perces időkeretben vitatják meg. A megszokottól eltérően hétfő mellett ma is lesznek határozathozatalok, igaz csak részletes vitára bocsátásokról döntenek a képviselők. Többek között lefolytatják a dokumentumfilmek nyilvánossága, az alkotói szabadság és az igazság megismeréséhez való jogok egyes kérdéseinek felülvizsgálatáról szóló országgyűlési határozati javaslat, a közbiztonság javítása érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat és egyes egészségügyi és szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat.
