Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Azóta, hogy 2005-ben Temel Kotil került a Türk Hava Yollari főnöki székébe, a cég csaknem megnégyszerezte utasai számát. Még a gazdasági válság mélypontjának számító 2009. évben is mintegy 43 millió euró nyereséget termelt a THY, miközben a Lufthansa 112, a British Airways pedig 640 millió euró veszteséget volt kénytelen elkönyvelni – emlékezetett szerdai írásában a Handelsblatt.
Kotil a német lapnak elmondta, igazi „globális játékost” akar csinálni a társaságból. „A jövőben olyan cégekkel fogunk versenyezni, mint a Lufthansa vagy az Air France-KLM; be akarunk törni az európai élmezőnybe” – mondta.
Temel Kotil, a Türk Hava Yollari THY vezetője. Az elitbe emelkedne cégével
turizmtatilseyahat.com
A fejlődés egyik kulcsát – a belföldi utasforgalom dinamikus növelése mellett – a külföldi terjeszkedésben látja Kotil. Célja évente tíz új járat beindítása. A vállalat, amelyben a török államnak 49 százalékos részesedése van, 37 törökországi és 121 külföldi célállomásra szállítja utasait.
A külföldi terjeszkedés egyik látványos mozzanata volt, amikor a THY 2008-ban 49 százalékos részesedést szerzett a boszniai B&H légitársaságban. Még ugyanabban az évben viszont hoppon maradt az osztrák AUA felvásárlásáért vívott versenyben - a török ajánlat állítólag késve érkezett meg Bécsbe.
Kotilnak azonban ez nem szegte a kedvét: bevásárlólistájának első helyein ma a szerb, a horvát és a lengyel társaság szerepel. A LOT – amely a THY-hez hasonlóan tagja a Star Alliance-nak – éppen szanálás alatt áll, privatizálása jövőre várható. Ha a felvásárlás sikerül, Kotil nemzetközi légiforgalmi csomóponttá akarja fölfejleszteni Varsót.
További célja a balkáni terjeszkedés folytatása, a boszniai után a horvát (Croatian Airlines) és a szerb (JAT) légitársaság megszerzése. Jugoszlávia széthullása után az utódállamok kínosan ügyeltek arra, hogy megőrizzék saját légitársaságaikat. Ám a gazdasági válság következtében ezen állami cégek veszteségei óriásira nőttek, a konszolidálás elkerülhetetlenné vált. További potenciális „bevásárlási” célpont Kotil szemében a cseh és a magyar légitársaság. Tavaly mind a CSA, mind a Malév veszteséges volt. Előbbinél 150, utóbbinál 80 millió eurót tett ki a deficit.
