Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
A devizatartalékok nagysága augusztusban 427,6 millió euróval növekedett, így a tartalékállomány augusztus végén 35,3 milliárd euró volt − közölte a Magyar Nemzeti Bank. Ezzel a jegybank tartalékai új történelmi csúcsra növekedtek.
Az államnak július végén 1 550 milliárd forint összegű betéte volt az MNB-nél, ebből 974 milliárd forintnak megfelelő, 3,5 milliárd euró a devizabetét. Ha a kormány júniusban lehívta volna a Nemzetközi Valutaalaptól az esedékes 1,6 milliárd eurónyi összeget, akkor a kormány MNB-nél lévő devizabetétje 5,1 milliárd euróra emelkedett volna az MNB sajtóosztályának közlése szerint.
A jegybank sajtóosztálya emlékeztetett arra: a kormány csak annyit fordíthat az MNB tartalékaiból adósságtörlesztésre, amennyi betétet az jegybanknál elhelyezett, ugyanis az MNB a maastrichti szerződés monetáris finanszírozásra vonatkozó tilalma és az uniós jogrenddel harmonizáló jegybanktörvény miatt nem hitelezheti az államot, helyette nem törleszthet.
Arról van szó ugyanis, hogy az IMF-EU-hitel révén megnőtt jegybanki devizatartalék miatt, az állam devizafedezete mellett az MNB forintot teremtett. Ha az állam a piacon váltotta volna át forintra az IMF-EU hitelt, akkor az MNB tartaléka az eredetihez közeli, 17-18 milliárd eurós szinten állna. Tévhit tehát, hogy azt a közel 13 milliárd eurós összeget, amelyet a kormány az IMF-EU hitelszerződés révén eddig már felvett, azt a jövőben adósságtörlesztésre lehet fordítani.
A kormány a felvett hitel nagy részét az MNB-nél forintra váltotta, és a válság idején − amikor a piacon a szükséges finanszírozásnál kevesebb állampapírt tudott kibocsátani − elköltötte. Azaz ebből finanszírozta a folyó költségvetési hiányt és a lejáró adósságot − közölte a jegybank sajtóosztálya. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha az adósságtörlesztés miatt a jelzett 3,5 milliárd eurónál nagyobb összegre van szüksége az államnak, akkor az Állami Adósságkezelő Központnak (ÁKK) forintban államkötvényt kell kibocsátania, és aztán ezt a forintforrást az állam az MNB-nél devizára váltja, amelynek nyomán az MNB devizatartalékai csökkennek.
Természetesen meg lehet oldani a devizafinanszírozást a nemzetközi pénzpiacról is, mint ahogy ez 2010 elején történt, amikor 2 milliárd összegű dollárkötvényt bocsátott ki a magyar állam, pontosabban az ÁKK. A következő két évben Magyarországnak 3,3 milliárd euró devizakötvényt kell törlesztenie, amit korábban a nemzetközi pénzpiacon bocsátott ki. Emellett 2011 végén megkezdődik az IMF-EU hitel törlesztése is, amelynek összege 2012 végéig további 5,4 milliárd euró.
