Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Az energiainfo.hu emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök többször utalt rá: „nagyon kellemetlen lesz a háromszázalékos hiánycél jövőre, és tartani is kell, de nem lehet szó az embereket sújtó megszorításokról”. Lapértesüléseket is idéznek, amelyek szerint, a Fidesz-KDNP-frakció közelmúltbeli, tapolcai zárt ülésén a kormányfő jelezte: „onnan kell pénzt elvenni, ahol van”. Ezt követően Lázár János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője egy interjúban úgy nyilatkozott: „nem biztos, hogy az ősz örömteli lesz a távközlési vállalatok vagy az energiaszolgáltatók számára”.
Krakkó Ákos, a Fidesz-frakció sajtófőnöke az energiainfo.hu érdeklődésére hangsúlyozta, Lázár János nyilatkozata egyelőre csak politikusi felvetés. Amennyiben szükségessé válik pluszforrások bevonása, olyan gazdasági ágakhoz kell fordulni, ahol számottevő nyereség képződik − jelezte Krakkó. Az energiainfo.hu más, kormányzati forrásból is úgy értesült, hogy a törvényelőkészítés szintjén nincs napirenden az energiaipari különadó. Úgy tudják azonban, hogy amennyiben mégis bevezetnék ezt a speciális ágazati közterhet, úgy azok a cégek, amelyek a megújuló források fejlesztésébe és ezzel zöld munkahelyek létrehozásába fektetnek be, részben vagy egészben mentességet kapnának a megfizetése alól.
Ágazati elemzők szerint az energiaipari különadó számos kérdést felvet. Emlékeztetnek arra, hogy a gáz- és a villamosenergia-ipar területén a tevékenységek meghatározó részének hatósági ára van, így az energiaszállítás vagy az egyetemes szolgáltatás tarifáit ma a Magyar Energia Hivatal, illetve a kormány határozza meg. Csak az erőműveknél és a szabadpiaci kereskedelemben szabadak az árak, azaz alku kérdése a meghatározásuk, de erre közvetett módon hatnak a hatósági áras egyetemes szolgáltatás díjai. Nem világos tehát, hogy a kormánypárt vezető politikusai milyen körben gondolkodnak, amikor az energiaipari cégek különadóztatásáról beszélnek.
Azt nem tudni egyelőre, hogy milyen mértékű többletbevételre lehet szükség, de ez esetben − „kétség sem fér hozzá”, hogy az energiaipar lesz az egyik elsőszámú célpont − állítják az energiainfo.hu által megkérdezett elemzők. Az energiaipari cégek jelenleg is fizetnek különadót. Az Országgyűlés 2008 novemberében hozott törvényt a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről, amely bevezette az úgynevezett Robin Hood-adót, a nagy energiaellátó és -kereskedő cégek 8 százalékos különadóját. A törvény 2009. január elsején lépett hatályba, és 2011. január elsején veszti hatályát. Ezt a pénzügyi forrást, a törvény szerint csak távhő-kompenzációra és a fűtési rendszer korszerűsítésére lehet költeni. Tavaly ebből a különadóból mintegy 30 milliárd forint folyt be a központi költségvetésbe.
