Péntekre virradóra közös nyilatozatban biztosította a világ pénzpiacait és befektetőit öt uniós tagállam arról, hogy készek pénzügyi segítséget nyújtani Írországnak. Az uniós vezetők ezzel megerősítették azt a szándékukat, hogy szükség esetén az görög válság után rohamtempóban összeadott 440 milliárd eurós ideiglenes pénzügyi mentőcsomagból forrásokat juttatnak Dublinnak.

A pénzpiacok azután váltak ismét nyugtalanná a szigetország kapcsán, hogy a tíz éves futamidejű ír államkötvények hozama 9,26 százalékra ugrott a csütörtöki 8,63-ről. Ez a hozam az euró bevezetése óta a legmagasabb – a spanyolországihoz és portugáliáéhoz hasonló - szintre emelkedett, miközben például a tízéves futamidejű német kötvényekre érvényes aktuális hozam 6,8 százalék.

Csütörtökön az Európai Bizottság szóvivője, megismételve José Manuel Barroso elnök szavait, újságírók előtt megerősítette, hogy  „Írország ugyan nem kért semmilyen pénzügyi segítséget az EU-tól. De ha a szükség úgy hozza, minden szükséges eszköz rendelkezésre áll a támogatáshoz.” Eközben az Irish Times pénteken már arról írt, hogy értesülésük szerint az Európai Bizottság már dolgozik is a mentőcsomag kialakításán. „Informális kapcsolatokon át egyezet Brüsszel, Berlin és a többi eruópai főváros a szükség esetén aktiválandó mechanizmusról, amelynek életbe lépéséhez Dublin jelzése szükséges”.

A franciák, angolok, németek, olaszok és spanyolok által jegyzett közös szöuli nyilatkozat világossá teszi, hogy az EU kész aktiválni az EU pénzügyi krízismechanismusát. A szöveg utal arra is, hogy az EU vezezői két hete Brüsszelben a 2013-ig működő ideiglenes krízisalap utódának szánt végleges mechanizmus létrehozásán is nagyban dolgoznak már, amellyel az eurózóna védekezőképességét szeretnék demonstrálni. Nincs azonban lenyűgözve a német és a francia nyilatkozatoktól Brian Cowen ír miniszterelnök, aki szerint az eurózóna nagyjai még inkább megnehezítik  a válság elleni küzdelmét. Cowen szerint a sajtóban megjelentekkel egyelőre azt érte el Európa, hogy a befektetők megkérdőjelezték az írek elköteleztettségét a hiteleik visszafizetése kapcsán.

Az ír költségvetési helyzettel kapcsolatos bizonytalanságot jelzik az egymásnak ellentmondó politikusi és szakértői nyilatkozatok is. Szerdán Olli Rehn uniós gazdasági és pénzügyi biztos még azt mondta, hogy Írország nem kért pénzügyi segítséget az Európai Unió rendkívüli pénzügyi alapjából, cáfolva ezzel azokat a híreszteléseket, amelyek szerint Írország uniós tisztviselőkkel tárgyal arról, hogy a jövő év elején hitelt vegyen fel az EU-tól.

Brian Cowen ír kormányfő napokon belül ismerteti kormánya négyéves megszorító intézkedéscsomagjának részleteit. Jövőre hatmilliárd eurót terveznek lefaragni az államháztartási hiányból, 4,5 milliárd eurót kiadáscsökkentés révén, 1,5 milliárd eurót különadók kivetésével készülnek előteremteni. A négy év alatt mintegy 15 milliárd eurót megtakarítva 2014-re szorítanák le az államháztartási hiányt az euróövezeti 3 százalékos GDP-küszöb alá. Az idei GDP-arányos államháztartási hiány a kormány várakozásai szerint 9,5 százalék lesz.