Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Az osztrák Spar kereskedelmi nagyvállalatnak 25 millió eurós elvonást jelent a magyar válságadó. Az osztrák cégeknek pedig összesen harminc millió eurós befizetési kötelezettsége keletkezik 2010-ben a különben 2010-12 közötti időszakra bevezetett jogszabályból. Mindez az Osztrák Gazdasági Kamara (WKO) és a kiskereskedelmi ágazat EU-képviseletével foglalkozó szervezet, az EuroCommerce összesítéseiből derült ki.
A hvg.hu rendelkezésére álló dokumentumrészlet szerint a magyar kiskereskedelmi piacból 9 százalékos részt kezében tartó Sparnak a teljes különadó mennyiség 25 százalékát kell befizetnie. Ennél többet, 43 százalékot csak a Tescónak vállalnia. Mindeközben a Tescónak az EuroCommerce adatai szerint ugyanakkora a részesedése a magyar kiskereskedelmi piacon, mint a CBA-nak és a Coopnak, ám a nemzetközi szervezet úgy tudja, e két utóbbi magyar cég mentesül a válságadó alól, mert a szabályok kibúvót adnak nekik.
Az Osztrák Gazdasági Kamaránál kérdésünkre megerősítették a hvg.hu-hoz eljuttatott dokumentumrészlet hitelességét, és elmondták, hogy a WKO támogatja az osztrák cégeknek azt a törekvését is, hogy az Európai Bizottság vizsgálja meg: összhangban áll-e az EU-szabályokkal a magyar adótörvény. Osztrák vélekedés szerint ugyanis a magyar adószabály sértheti az EU működéséről szóló szerződés több pontját is. Így például jogellenesen ad támogatást a magyar cégeknek a jogszabály, hiszen a válságadót a külföldi vállalatokra terhelik döntően, továbbá hátrányosan különbözteti meg az adótörvény a külföldi vállalatokat.
A brit Tescóra rótták ki a legtöbb adót
A Figyelőnek adott interjújában a CBA lánc elnöke korábban úgy nyilatkozott, hogy "hasznosnak látná", ha hazánkban is kialakulna az "egészséges protekcionizmus". Baldauf László szerint csak a "multik sárdobálása" az a pletyka, hogy a CBA-ra szabták a különadó törvényt.
Az osztrák ellenérzések nem meglepőek a magyar adótörvénnyel szemben. Nemrégiben vált nyilvánossá ugyanis, hogy szankciókat követel a magyar kormány ellen tizenhárom jelentős európai nagyvállalat elsőszámú vezetője. A cégvezérek a különadók, és a külföldi vállalatokra vonatkozó egyéb intézkedések miatt tiltakoznak. Erről a Die Welt című német lap online hétvégi kiadása számolt be. Hat német vállalatvezető (az Allianz, az E.ON, az RWE, a Telekom, az EnBW, a Rewe első emberei) arra szólítják fel az Európai Bizottságot, hogy "győzze meg a magyar kormányt a befektetőket érintő törvényes keretek stabilitásának jelentőségéről és bírja rá Budapestet a jogtalan terhek visszavonására". A hat német óriáscég tiltakozó akciójához csatlakoztak az osztrák Spar, az OMV és a Baumax, a cseh CEZ, a francia Axa, valamint a holland ING és Aegon vezetői is.
Az Európai Bizottság tanulmányozza a külföldi nagyvállalatoknak a magyarországi válságadókkal kapcsolatos panaszlevelét, illetve azt a levelet is, amellyel a kormány még decemberben válaszolt a bizottsági érdeklődésre – közölte hétfőn a testület.
