Orbán fellépése és az unió szorongásai
Nehéz eldönteni, hogy Magyarország peches, vagy igazi szerencséje van, mert olyan időszakban jutott rá az EU soros elnöki pozíciója, amikor az uniónak égető – különösképpen gazdasági, versenyképességi – kérdésekre kell minél gyorsabban választ találnia. Megnéztük, hogy mivel is kellene megküzdeni.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök ma az Európai Parlament színe elé áll, és ismerteti a magyar elnökség prioritásait. Amikor még csak tervezték, hogy e félévnek melyek legyenek a súlyponti kérdései, a pénzügyi válságnak híre sem volt, s úgy tűnt, hogy az unió egy olyan izgalommentes félévnek néz majd elébe az irányításunkkal, amikor a legfontosabb ügyek a romák integrációja, a nemzeti kisebbségek helyzete vagy esetleg a foglalkoztatás szintjének emelése lehetnek. Csakhogy a helyzet a válsággal alaposan megváltozott. Az Európai Bizottság éves növekedési jelentésének pár nappal ezelőtti bemutatásakor Brüsszel már arra figyelmeztetett, hogy további költségvetési megszorításokra, a nyugdíjrendszerek átvizsgálására és a bankok kitettségének csökkentésére kell a tagállamoknak a hangsúlyt helyezniük a 2012-es költségvetésük kialakításakor. José Manuel Barroso, az EB elnöke pedig kijelentette, a közös gazdasági kormányzást célzó Európai Szemesztertől reméli, hogy átfogó tervvel segít végleg kilábalni a válságból és felgyorsítja az EU gazdasági növekedését.
Nem babra megy a játék, hiszen a válság következtében az összesített bruttó államadósság a GDP 85 százalékára emelkedett az euróövezetben és 80 százalékra ez egész EU-ban. A válság hatásai a demográfiai változásokkal együtt hosszú távon a GDP mintegy 4,5 százalékának megfelelő terhet raknak a tagállamok vállára. Így azok a strukturális gyengeségek, amelyek a válság előtt nem szúrtak szemet, most nyilvánvalóvá váltak. A jóléti rendszer is megszenvedte a pénzügyi krízist, különösen a munkanélküliség mértéke vált aggasztóvá. Összességében az unió munkaképes korú lakosságának 9,6 százaléka munkanélküli, s vannak olyan országok, ahol az állástalan fiatalok aránya eléri a 40 százalékot. S ami még szomorúbb, hogy az unióban összesen majd 80 millió ember él a szegénységi küszöb alatt.
Az éves növekedési jelentés mellékleteként megjelentetett makroökonómiai elemzés pedig már a bevezetőjében leszögezi, hogy miközben az EU gazdag térség, a gazdasági növekedése az elmúlt évtizedben gyenge volt nemzetközi összehasonlításban. Az EU-27 egy főre jutó GDP-je sokkal több, mint a G20 átlaga, de egy sor nem EU-tag OECD ország és az egész OECD mutatójától jócskán elmarad. Az unió növekedése pedig 2000 óta igen csalódáskeltő, hiszen a legtöbb feltörekvő gazdaság és Japán teljesítményét sem éri el, sőt az ütemkülönbség egyre nagyobb. Nem lehet tovább tagadni – állítja a tanulmány –, az EU rossz növekedési teljesítménye a strukturális gyengeségek következménye.
Az elmúlt évtizedben jó pár tagállamban jelentős külső és belső egyensúlytalanság alakult ki a gazdaságban. Több eurózóna-tag aggódva tapasztalhatta meg, hogy részesedést veszít az exportpiacain, ami részben a belgazdasági hibák eredménye. Rossz válaszokat adtak a bérek és a termelékenység fejlesztése közötti ellentét feloldására, gyorsan növekedett a hitelállomány a privát szektorban, megjelent az ingatlanpiaci buborék és nyilvánvalóvá váltak a belső kereslet szerkezeti gyengeségei is.
A válság 2008-ban és 2009-ben visszavetette az EU GDP-jét a 2006-os szintre. Az idei év végére mindössze tíz tagállam várja, hogy az áruk- és szolgáltatások kibocsátási szintje eléri a 2008-ast. A válság árát a legkeményebben a munkanélküliség növekedésével fizeti meg az unió. A 2007-ben mért 7 százalékos ráta 2010-re 10 százalékra emelkedett, s 2012-ben sem lesz 9 százaléknál alacsonyabb. A hosszú ideje, már több mint egy éve munka nélkül levők aránya is gyorsan emelkedik, s az állástalanok között már 40 százalékot képvisel. A munkanélküliség különösen magas a gyengén képzettek, a bevándorlók és a fiatalok között. A fiatalok munkanélküliségi rátája az uniós országok több mint felében eléri a 20 százalékot, de Spanyolországban például meghaladja a 42 százalékot.
A gazdaság növekedése az EU-ban kifejezetten alacsony, 1,1 százalékos marad a 2010-12-es időszakban a gyenge termelékenység-növekedés és a rendelkezésre álló munkaerő alacsony fokú hasznosítása miatt. A növekedést korlátozza a lassuló tőkeakkumuláció, amit egyebek mellett a válság nyomában járó történelmileg is alacsony befektetési ráták eredményeznek.
A válság drámai hatást gyakorolt a közkiadásokra is az egész unióban. Az államadósság az eurózónában a GDP 84 százalékát, az egész EU-ban pedig 79 százalékát érte el 2010-ben. Néhány tagországban a mutató 20 százalékponttal is meghaladja a 2007-es szintet, s az emelkedő trend még folytatódik. A közpénzekkel való kiegyensúlyozott gazdálkodást nehezíti a társadalom elöregedése. Ha a időskorúaknak járó juttatások a jelenlegi rendszerben maradnak, akkor a következő ötven évben az EU-ban a GDP 4,5 százalékának megfelelő összeggel fognak növekedni az ilyen jellegű kiadások. A tagállamok egyharmadánál pedig ez az érték akár a 7 százalékot is elérheti.
Természetesen az unióban mindenre vannak kidolgozott hivatalos válaszok, csakhogy miként azt a korábbi fejlődési stratégiák sikertelensége mutatta, a belső érdekellentétek, a legjobb fejlesztési irányokat illető megosztottság megakadályozta a kitűzött célok elérését. A most hivatalos Európa 2020 program szerint az EU öt területen – a foglalkoztatásban, az innovációban, az oktatásban, a szociális ügyekben, illetve a klíma és energia ügyekben – kíván jelentős haladást elérni. Minden tagnak meg kell határoznia a saját céljait és konkrét programjait, amelyekkel hozzájárulhat a stratégia megvalósulásához. A tagországok a magyar elnökség ideje alatt fogják bemutatni saját nemzeti reformprogramjaikat, amelyek alapján idén áprilisban terjesztik elő a végleges dokumentumot.
A programok sikerének feltétele a makrogazdasági egyensúly megteremtése. Emiatt a tagállamoktól elvárják, hogy a GDP arányában 0,5 százalékkal javítsanak a költségvetési mérlegükön. E nélkül ugyanis egy sor EU-országban csak ábránd maradna, hogy az államadósság szintjét a GDP 60 százaléka alá szorítsák. Miközben a fiskális politikát visszatérítik egy fenntartható nyomvonalra, támogatniuk kell a gazdasági növekedést és a bővülő foglalkoztatást is, továbbá helyre kell állítaniuk a bankszektor kiegyensúlyozott működését és versenyképességét. A strukturális reformok két célt szolgálnak: a növekedés megerősítését és az egyensúlytalanságok korrekcióját vagy kialakulásuk megelőzését. Mivel az éves növekedési valószínűleg mérsékelt marad – 1,5 százalék körül várható az elkövetkező évtizedben, szemben a 2001 és 2010 közötti időszak 1,8 százalékával –, a növekedést támogató akciók nemzeti és uniós szinten is sürgőssé váltak.
Orbán Viktornak az utóbbi hetekben a fülkeforradalom törvényei miatt kibontakozó belső és nemzetközi tiltakozások nélkül sem lenne könnyű dolga az európai ügyekkel. Az aggodalom, hogy Magyarország nem lesz alkalmas e nehéz feladatok levezénylésére, ha vezetése nem azonosul teljes mértékben az európai értékekkel, vagy például az Európai Szemeszter közös gazdasági kormányzást célzó programjával, a korábban felsoroltak fényében talán érthetőbb. Nem túlzás azt állítani, hogy a magyar miniszterelnök mai strasbourgi fellépése kulcsfontosságú.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Rehn takarékosságra szólítja fel az EU-tagállamokat
Kettőzött takarékossági erőfeszítésekre szólítja fel az Európai Unió tagállamait a gazdasági és pénzügyekért felelős EU-biztos abban a jelentésében, amelyből részleteket közöl szerdai számában a Süddeutsche Zeitung.
Elindult az első európai szemeszter, takarékoskodást sürget az EB
A szigorú államháztartási konszolidációt, a strukturális reformok folytatását és a növekedést ösztönző intézkedéseket jelölte meg a következő időszak legfontosabb feladataként szerdán kiadott, úgynevezett éves növekedési felmérésében az Európai Bizottság.
Tömegesen terjedhetnek az e-számlák az unió nyomására
Az Európai Bizottság 2020-ra szeretné elérni, hogy az elektronikus számla használata Európa-szerte általánossá váljon. Ezzel akár több milliárd eurót is megspórolhatnának a gazdasági válsággal küzdő európai vállalkozások - írja az Euractiv.
Meghaladta a várakozásokat az euróövezet ipari termelése
Az euróövezet országainak ipari termelése tavaly novemberben 1,2 százalékkal nőtt októberhez és 7,4 százalékkal 2009 novemberéhez képest, elemzők havi szinten 0,5 százalékos, éves összevetésben 5,8 százalékos bővülésre számítottak.
Brüsszeli felszólítás: tessék tovább faragni!
További költségvetési megszorításokra, a nyugdíjrendszerek átvizsgálására és a bankok kitettségének csökkentésére kell a hangsúlyt helyezniük a tagállamoknak a 2012-es büdzséik megalkotásakor – jelentették be az Európai Bizottság éves növekedési jelentésének bemutatásakor.
