szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

László Csaba a KPMG partnere, volt pénzügyminiszter a Világgazdaságban írt elemzést a magyar adórendszer és a versenyképesség összefüggéseiről. Felhívja a figyelmet, hogy magas és alacsony adószinttel egyaránt lehet egy ország versenyképes és versenyképtelen. A gazdaságot befolyásoló tényezők összhangja a lényeg.

Vajon mivel magyarázható, hogy Svédország a maga legendásan súlyos adóterheivel rendre a versenyképességi listák élbolyában szerepel, sőt a World Economic Forum (WEF) legutóbbi, szeptemberi listáján már az USA-t is megelőzve a második helyet érte el? Előtte Svájc, mögötte pedig Szingapúr szerepel, amelyek híresek az alacsony adókulcsaikról és befektetőbarát adóigazgatásaikról. A negyediktől a tizedik helyig viszont olyan OECD-tagországok szerepelnek, amelyeknél az adórendszert általában nem szokták a versenyképességben előnyös szempontként említeni (USA, Németország, Japán, Finnország, Hollandia, Dánia, Kanada) – mutat rá egy látszólagos ellentmondásra a volt pénzügyminiszter.

A kérdés bonyolultságát jól mutatja, hogy a WEF 12 fő versenyképességi pilléren belül összesen 111 tényezőt vizsgál, amelyekből kettő is foglalkozik az adókkal. Ezekben egyébként a legkedvezőbb minősítést az adórendszer kiterjedése és hatásai miatt Bahrein, az adókulcsok szintje szempontra pedig Kelet-Timor kapta. A fentiek alapján biztosan levonható az a következtetés, hogy önmagában az adórendszer nem tekinthető a versenyképességet meghatározó tényezőnek, de a jelentőségét sem szabad alábecsülnünk.

Magyarország az összesített listán hat helyet előrelépve az 52. helyet szerezte meg. A régióban előttünk van Észtország (33.), Csehország (36.), Lengyelország (39.), Szlovénia (45.), Litvánia (47.) és mögöttünk van például Szlovákia (60.), Románia (67.), Bulgária (71.), Horvátország (77.). Az adórendszer kiterjedése és hatása szempontnál Magyarország a vizsgált 139 országból a 138. helyet szerezte meg, míg az adókulcsok szintje szempontból már az „előkelő” 115.-et.

Riasztó, hogy a WEF-felmérésnek abban a részében, ahol a versenyképesség szempontjából legproblematikusabb területeket kellett megnevezni, Magyarországnál a válaszadók 34 százaléka minden más szempontot messze megelőzően vagy az adószabályozást, vagy az adókulcsok szintjét jelölte meg.

Ha egy befektető üzleti számításaiban az adók miatt sorolódunk hátrébb, akkor már ezt a szempontot nagyon nehéz az infrastruktúra, az oktatás, a korrupciómentesség vagy más szempontokkal felülmúlni.

Remélhetőleg már a 2010-es statisztikák is jobb képet mutatnak majd, de a 2008-as 40,4 százalékos szintről 35 százalék alá kellene menni úgy, hogy közben a költségvetés egyenlege ne boruljon fel, és a pénzügyi stabilitás megmaradjon. Mert ez utóbbi megkérdőjeleződését talán még a magas adóknál is jobban utálják a befektetők.

A magyar versenyképességben meghatározó jelentőségű lehet egy komoly adócsökkentés, de a legfontosabb, hogy a gazdaságpolitikában, a nagy ellátórendszerek reformjában a versenyképesség szempontjai mindig szem előtt legyenek – fejtette ki László Csaba.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Hazai gazdaság

Egykulcsos adó: játék a számokkal

Az egykulcsos adó bevezetését ugyan már tényként kezelhetjük, de a bevezetése időpontja körül van némi kavarodás. A kormányzat a 2011-es dátumot jelölte meg, de ezt követően még számolni kell a rendszer megvalósítására szánt átmeneti, két éves időszakkal is. Mindeközben van olyan közvéleménykutatás, amely a 2012-es beveztésre kérdez rá, közel 50 százalékos támogatottságot jelezve.

Salgó Andrea (hvg.hu) Vállalkozás

László Csaba: Egyetlen húzással 70 milliárdot tett zsebre az állam

Bár a vagyonadó mindössze 25 milliárd forint extra adóbevételt jelentene, jogszerűségét máris többen megkérdőjelezték. Senki nem beszél viszont arról a 70 milliárdról, amelyet a vállalkozók zsebéből húztak ki, hogy a pénz az államkasszát gyarapítsa. László Csabával, a KPMG adópartnerével a 70 milliárdos trükkről és a 2010-es adócsomag várható hatásairól beszélgettünk.