szerző:
Salgó Andrea (hvg.hu)

Bár a vagyonadó mindössze 25 milliárd forint extra adóbevételt jelentene, jogszerűségét máris többen megkérdőjelezték. Senki nem beszél viszont arról a 70 milliárdról, amelyet a vállalkozók zsebéből húztak ki, hogy a pénz az államkasszát gyarapítsa. László Csabával, a KPMG adópartnerével a 70 milliárdos trükkről és a 2010-es adócsomag várható hatásairól beszélgettünk.

hvg.hu: Ha önt kérték volna fel pénzügyminiszternek, megszavazza a 2010-es adócsomagot?

László Csaba: Jó néhány elem van a csomagban, amit habozás nélkül megszavaztam volna, de van néhány olyan módosítás, amelyeket az Alkotmánybíróság gyakorlatát ismerve kockázatosnak tartok, illetve amelyek elfogadásának pillanatában még nem volt kellően érett a törvényjavaslat. Gondolok itt például a vagyonadóra, pontosabban arra, kinek hányadik ingatlanja után kell majd adóznia, vagy miként állapítja meg az ingatlana értékét jövőre. A törvényjavaslat értékelési melléklete kevés támpontot ad az adózóknak, még ha az ingatlanok kilencven százalékánál egyértelmű is, hogy kell-e vagy nem adót fizetni. Az útmutató nem kezeli a kerületeken belüli értékkülönbségeket. Ugyanez a helyzet a vidéki ingatlanokkal: egy siófoki ház többszörösébe kerülhet egy Somogy megye legelmaradottabb részén található ingatlannál, mégis, a szabályok szerint mindkét ingatlannak az értékét egyformán kell kiszámítani. A törvényjavaslat a telek méretével sem számol: nem tesz különbséget egy egyhektáros rózsadombi ősfás telek közepén álló 150 négyzetméteres ház, és egy ugyanott, de tizedakkora telek közepén álló között. Bár az értékelési útmutató kiforratlansága jelenthet majd gondot a gyakorlatban, szakmailag nem látom támadhatónak a vagyonadótörvényt. Ettől még nem lennék meglepve, ha ezt az Alkotmánybíróság másképpen látná.

© Stiller Ákos

hvg.hu: Alkotmánysértő-e ön szerint, hogy az APEH bejárhat majd a magánlakásokba?

L.Cs.: Akinek nincs félnivalója, annak nem kell tartania attól, hogy az APEH bemegy a lakásába. Nem igazán életszerű, hogy az APEH több százezer lakást fog végiglátogatni. Még nem hallottam arról, hogy bárki kiment és ellenőrizte volna, hogy mennyit ér az adott lakás, pedig már az illeték kiszabásakor is lenne erre joga az adóhivatalnak. Másrészt viszont ma is teljesen természetes, hogy bizonyos hatóságoknak, úgymond, hivatalból bejárásuk van a magánlakásba. Ilyen az önkormányzat, amely csak úgy adja meg a használatba vételi engedélyt, hogy előtte leellenőrzi, az ingatlan kialakítása valóban megfelel-e az építési engedélyben foglaltaknak. A lakás értékét, ráadásul, nem lehet időközben megváltoztatni. Az egyetlen dolog, amitől nem kell félnie senkinek, hogy az APEH majd meglepetésszerűen fog rátörni, és így állapítja meg a lakás értékét.

hvg.hu: Változhat-e még az ingatlanadó-törvény novemberig?

L.Cs.: Érdemi módosításokra már nem, inkább technikai, végrehajtási jellegű változásokra lehet még ideje a parlamentnek. Az idő rövidsége miatt sem gondolom, hogy az ősszel át tudnák alakítani az értékelést. Gondolatkísérletként azonban érdekes lehet az az Amerikában már néhol működő modell, miszerint ha a tulajdonos 25 millió forintra értékeli az ingatlanát, az állam pedig 35 millió forintra, akkor az adózó eladhatja 35 millióért az államnak az ingatlant. De ez fordítva is működik: ha a tulajdonos egy 35 milliós ingatlant 25 millióra  értékel, akkor az állam is mondhatja, hogy megveszi 25 millióért. Egy ilyen rendszerben mindenki jobban átgondolná, hogy alulértékeli-e az ingatlanát és hogy végül mennyit vall be belőle.

Most, ha eladunk egy lakást, az ára szerepel a szerződésben, azt rögzítik az illetékhivatalnál és eszerint szabják ki az illetéket. Magyarországon sajátos kultúrája van annak, hogy kikalkulálják, mennyi az a körülbelül 5-10 százalékkal alacsonyabb ingatlanérték, amibe még nem köt bele az APEH. A szerződésben szereplő összeg és a valódi érték közti különbséget pedig készpénzben elintézik egymás között. Ezeket az 5-10 százalékos eltéréseket nem valószínű, hogy a jövőben vizsgálná az APEH, ezért is marad az az össznépi társasjáték, ami szerint meg fogja próbálni mindenki annyival alacsonyabbra értékelni az ingatlanát, amiről úgy gondolja, hogy nem éri el az adóhivatal ingerküszöbét, bízva abban, hogy az APEH-nak nem lesz kapacitása nyakon csípni a „bliccelőket”, ráadásul az eljárási költséget sem érné meg a vita. Annál lehet majd számítani az APEH „látogatására”,  aki  csak a harmadát, negyedét vallja majd be annak, ami ránézésre is megállapítható.  

© Stiller Ákos
hvg.hu: Egyetért-e azzal, hogy 2010. januártól az szja-bevallás részének kell majd tekintetni a vagyonadóbevallást?

L.Cs: Teljes mértékben, a vagyonadóbevallást jól csak az szja-bevallással együtt lehet kezelni. Ráadásul az adófizetők többsége így csak egyszer kényszerül nekiveselkedni a bevallási tortúrának. De más változások is lesznek: egész sor eljárási jellegű módosítás egyszerűsítheti az adózók életét. Többek között nem kell majd kötelezően kérelmezni a veszteségelhatárolást.

hvg.hu: Nem a vagyonadó az egyetlen, aminek létjogosultságát megkérdőjelezték az Alkotmánybíróságon. Mit gondol, melyik beadványra bólintanak rá?

L.Cs: Az úgynevezett szuperbruttósítás esetén olyan összeg után fizetnénk szja-t, ami nem a saját jövedelmünk; ez, ismerve az AB gyakorlatát, felvethet alkotmányossági kérdéseket. Kétesélyes történet, hogy keresztülmegy-e az Alkotmánybíróságon. Az alkotmány azt mondja ki, hogy mindenki köteles a jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően hozzájárulni a közterhekhez, de nem azt mondja, hogy csak a megszerzett, realizált jövedelmet lehet megadóztatni. Pedig nagyon könnyen ki lehet azt is jelenteni, hogy a munkáltatói járulék nem az én jövedelmem. Amennyiben bebizonyosodik, hogy alkotmányellenes az adóalap megállapításának ez a formája, az százmilliárd forintos veszteséget jelenthet a költségvetésnek. Különösen, ha visszamenőleges hatállyal történik mindez. Többletköltséget jelentene az államnak, hogy visszafizesse a már beszedett adót. Ám jobb, ha tudjuk, semmit nem adnak ingyen. A kieső bevételeket az államnak kompenzálnia kell, gyakorlatilag az szja visszaemelésével és a sávok csökkentésével.

© Stiller Ákos
hvg.hu: Nem szűnt meg az iparűzési adó, pedig Oszkó Péter pénzügyminiszter a Deloitte adópertnereként még eme adófajta eltörlésének elkötelezett híve volt. Tanácsadóként könnyebb az adónem hátrányait firtatni, vagy ez a módosítás túlságosan kockázatos döntés lett volna?

L.Cs: Az iparűzési adó nem jó bevételi forma, és nem növeli a versenyképességet. Ebben a tanácsadók között most sincs vita, s szerintem a pénzügyminiszter továbbra is osztja ezt a véleményt. Kár, hogy az új adócsomag az iparűzési adóval kapcsolatos problémákra nem ad választ, de el kell ismerni, nem volt a költségvetés mostani helyzete mellett elvárható, hogy szűnjön meg az iparűzési adó. Ez 530 milliárd forint bevételkiesést jelentett volna a költségvetésnek, amit nem lenne könnyű máshonnan pótolni.  És nemcsak hogy megmarad ez az adónem, de  januártól már le sem lehet vonni a társasági adóalapból. Ezzel a módosítással gyakorlatilag 60-70 milliárdot spórol az állam, azaz ugyanennyit vett ki a vállalkozások zsebéből. Ami különös, hogy ez a módosítás alig kapott nyilvánosságot a médiában. Nem úgy, mint a vagyonadó-történet, amelyet már ízekre szedett a sajtó, az ombudsman és jó néhány adószakértő, pedig mindössze 20-25 milliárdos tételt jelent. Igaz, nem a vállalkozásokra, hanem a magánszemélyekre vonatkozik.

hvg.hu: Mondjon egy olyan változtatást, amire egyből rábólintott volna!

L.Cs: Ami nagy vitát váltott ki, pedig jó irány, hogy az iparűzési adót ezentúl az APEH szedi be, de ennek inkább politikai és bizalmi okai vannak. Ötéves tanácsadói pályafutásom alatt eddig 20 társaságiadó-ügyre jutott egy iparűzési adós, ezért biztosan állíthatom, a cégek messze nem tartanak annyira az iparűzési adó ellenőrzésétől, mint a társasági adó ellenőrzésétől. Ám a jelenlegi ellenőrzési rendszer teljesen abszurd: azt a  céget, amely száz telephelyéről  száz különböző önkormányzatnak ad iparűzési adóbevallást, száz helyen fogják ellenőrizni. Logikus, hogy ha az APEH ellenőrzi a társasági adót, akkor hozzá tartozzon az iparűzési adó s az innovációs járulék, melynek ugyanaz az alapja, mint az iparűzési adónak. Ezzel megszűnne a párhuzamos munkavégzés, hogy az állam  ugyanazt az ellenőrzési feladatot egyszer az önkormányzaton, egyszer pedig az adóhivatalon keresztül látja el. Ez klasszikus államháztartási reformlépés lenne, ami javítaná az állam gazdálkodásának hatékonyságát.

Salgó Andrea

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Gazdaság

A vagyonadó összhangban van az alkotmánnyal

A Pénzügyminisztérium szerint a vagyonadóról szóló törvény összhangban van az alkotmánnyal, eleget tesz az alaptörvény által támasztott követelményeknek, előkészítését pedig széles körű szakértői egyeztetés előzte meg - reagált a tárca Szabó Máté országgyűlési biztos felvetéseire.

MTI Karrier

Különadó a szlovén menedzseri fizetésekre

Rendkívüli jövedelemadót kell fizetniük Szlovéniában az állami cégek és az állami támogatással működő magánvállalatok kiemelkedően magas fizetésű alkalmazottainak.

MTI Vállalkozás

Adó és járulék: 400 milliárddal több marad a vállalkozásoknál

Jövőre 400 milliárd forinttal több pénz marad a vállalkozásoknál az adó- és járulékterhek csökkentésének köszönhetően - közölte a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) azzal kapcsolatban, hogy Varju László, a tárca államtitkára pénteken Szolnokon részt vett egy vállalkozóknak rendezett fórumon.

Vállalkozás

Miért bukott meg a vízijármű-adó és milyen sors vár rá?

Az adótörténet gyakran ismétlődik. Nem ritka, hogy a múltban alkalmazott megoldások elavulnak, elfelejtődnek, az élet változása miatt okafogyottá válnak. Ennek ellenére előfordulhat, hogy már megszűntnek gondolt variációk újból előkerülnek. A vízijármű-adó jó példa minderre.

37 éves, évtizedek óta fogságban él, 137 tagú család tagja, mi az?

37 éves, évtizedek óta fogságban él, 137 tagú család tagja, mi az?

Kigyulladt egy lakás Budapesten, három kisgyerek volt benne, felnőtt nélkül

Kigyulladt egy lakás Budapesten, három kisgyerek volt benne, felnőtt nélkül

Újabb fontos pozícióba kerülhet az uniós bankfelügyelet magyar főigazgatója

Újabb fontos pozícióba kerülhet az uniós bankfelügyelet magyar főigazgatója

Tízezreket evakuáltak Kínában a Bailu tájfun érkezése miatt

Tízezreket evakuáltak Kínában a Bailu tájfun érkezése miatt

250 milliárd forinttal verték át az ukránokat

250 milliárd forinttal verték át az ukránokat

Boris Johnson: Az utolsó pillanatig bizonytalan, mi lesz a Brexittel

Boris Johnson: Az utolsó pillanatig bizonytalan, mi lesz a Brexittel