Az elnök véleménye szerint a válságadók bevezetése megteremtette a lehetőséget arra, hogy a következő két évben végrehajtsák a régóta várt strukturális reformokat. Hozzátette: ez mindenkinek az érdeke, mert csak ebben az esetben tud jól működni az ország. A kamarai elnök a hazai gazdaság problémáinak egyik gyökerét a jövedelemkiáramlásban látja. „Minden visegrádi ország kevesebbet fogyaszt, mint amennyit megtermel, Magyarország helyzete azonban a legrosszabb, a jövedelem 7 százaléka elhagyja az országot” – mutatott rá Parragh László.

A legnagyobb jövedelemkiáramlás a kamatterheken keresztül valósul meg, az ország a GDP 4-5 százaléka körül fordít erre, többet, mint az egészségügyi ellátásra. A rövid lejáratú vállalati hitelek kamata pedig a régióban Magyarországon a legmagasabb – tudatta a szakember.

Parragh László kifejtette: az elmúlt években felerősödött az árfolyamveszteségből fakadó jövedelemkiáramlás, ez 2009-ben és 2010-ben 30 százalékos többletterhet jelent a vállalkozásoknak és az önkormányzatoknak. Jelentős versenyhátrány a cégek számára a régiós összehasonlításban magasnak számító ipari gáz és villamos energia ár is – tette hozzá.

Az egy főre jutó GDP vásárlóerő paritáson számítva 2005-ben még az EU-átlag 65,1 százaléka volt, 2008-ra 62,9 százalékra csökkent, s ez a folyamat az elmúlt két esztendőben markánsan erősödött. Az elnök szerint ennek fő oka az elmúlt évek elhibázott, a növekedésről lemondó, kizárólag az egyensúlyra törekvő gazdaságpolitikája volt.

Parragh hangsúlyozta, a kormány által tervezett egymillió új munkahely megteremtéséhez szükség van a közoktatás, a szak- és felnőttképzés, valamint a felsőoktatás átalakítására. Úgy vélekedett, a szakképzés akut válságának megoldásához vissza kell állítani a fizikai szakmák társadalmi presztízsét, változtatni kell a rossz szakmaszerkezeten, és növelni kell a gyakorlati képzés arányát.