A GKI Gazdaságkutató Zrt. által - az Európai Unió támogatásával - készített felmérés szerint 2011 januárjában az üzleti bizalmi index emelkedett, a fogyasztói viszont csökkent.

A 2009 tavaszi mélypont óta az üzleti várakozások szinte töretlenül törnek felfelé, a fogyasztóké viszont a választások előtt különösen gyors javulás után immár második hónapja csökken, bár továbbra is igen kedvező.

Az üzleti életen belül kisebb-nagyobb mértékben minden ágazatban erősödött az optimizmus, bár az iparban a változás szerény mértékű. Az építőipari bizalmi index - a decemberi csökkenés után - januárban minimálisan, de növekedett. E mutató értéke az elmúlt négy hónapban összességében stagnált, jelezve, hogy az ágazat kilátásai egyelőre nem javulnak. Januárban számottevően romlott az előző három hónap termelési színvonalára és a rendelésállományra vonatkozó megítélés, érdemben javultak viszont a foglalkoztatási várakozások. A kereskedelmi bizalmi index értéke januárban tovább emelkedett. A rendelésekre vonatkozó várakozások jelentősen javultak. A szolgáltatói bizalmi index jelentősen javult, amiben a forgalmi és létszámvárakozások optimistábbá válása játszotta a fő szerepet. A válaszadók tevékenységének bővülése előtt a kereslethiány a fő akadály.

Az iparban és az építőiparban érezhetően javult, a szolgáltatásokban és a kereskedelemben viszont - ez utóbbinál három hónapos javulás után - romlott a foglalkoztatási szándék. Decemberben, az iparban a válaszadók 12 százaléka tervezett létszámnövelést, januárban már 19 százalék. Az elbocsátást tervezők aránya 15-ről 14 százalékra mérséklődött, a bővítést tervezők aránya tehát ismét meghaladta a csökkentésen gondolkodókét. A foglalkoztatási szándék együtt nő a vállalatmérettel, a kisvállalati tervek egyenlege még negatív. A lakosság munkanélküliségtől való félelme viszont erősödött.

Az iparban és a szolgáltató cégeknél kissé mérséklődött az áremelési törekvés. Az építőiparban a helyzet változatlan, továbbra is az árcsökkentésre számítók vannak többségben. A kereskedelmi cégek körében viszont jócskán emelkedett az áremelést tervezők aránya, miként a tervezett árnövelés átlagos mértéke is. A fogyasztók inflációs várakozása is erősödött.

A magyar gazdaság kilátásait az iparban és a szolgáltatói szektorban kissé kedvezőbben ítélték meg a válaszadók, mint tavaly év végén, a kereskedelemben nem volt változás, az építőiparban viszont tovább erősödött a pesszimizmus. A javulásra és romlásra számítók aránya nemzetgazdasági átlagban lényegében azonos, legpesszimistább az építőipar, legoptimistább a kereskedelem. A fogyasztók valamivel kedvezőbbnek látták az ország helyzetét, mint decemberben.

A fogyasztói bizalmi index második hónapja csökken. Januárban a lakosság saját pénzügyi helyzetének következő egy évét, valamint várható megtakarítási képességét is kedvezőtlenebbnek látta, mint decemberben. A nagy értékű tartós fogyasztási cikkek jelenlegi vásárlási lehetőségének megítélése jelentősen, míg a jövőre vonatkozó kis mértékben csökkent. A lakosság saját anyagi helyzetéről alkotott véleménye a decemberi jelentős visszaesést követően januárban tovább romlott. A fogyasztók továbbra is sokkal pozitívabban viszonyulnak a jövőhöz, mint a múlthoz, bár az olló zárul.