Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az arab világ zavargásai elég messzinek tűnnek, pedig nagyon is közelről érint bennünket az olajár vad emelkedése és a nemzetközi élelmiszerpiac toronymagas árhulláma. Senkinek ne legyen kétsége, a piaci változások nekünk is kényelmetlenségeket okoznak, legfeljebb a megélhetésünket nem érezzük oly végzetesen fenyegetve miattuk, mint az arab országok tüntetői.
Karácsony óta a WTI olaj hordónkénti ára 6 százalékkal, az északi-tengeri Brent olajé pedig 12 százalékkal emelkedett. A líbiai zavargások kiterjedésének híre önmaga szinte azonnal egy dolláros áremelkedést eredményezett hordónként. Az olaj drágulását a növekvő kielégítetlen kereslet eredményezi, a magas olajár azonban az élelmiszerárakat is felhajtja, ami különösen az arab országoknak igen rossz hír.
A nyugalom helyreállítása érdekében az arab országok egyelőre csak rövidtávú intézkedéseket hozhatnak, pedig olyan strukturális nehézségekkel kell megküzdeniük, amelyeket talán sohasem lesznek képesek teljesen megoldani. A Világbank 2009-es jelentése szerint (és a helyzet azóta csak romlott) az arab országok az elfogyasztott élelmiszerek több mint a felét importból szerzik be, és a legnagyobb gabonaimportőrnek számítanak a világon. Az arab országok megélhetése imígyen más országoktól függ. Így ha Kanadában fagy vagy Ausztráliában árvíz van, ha leég a termés Oroszországban akkor azt Algéria vagy Egyiptom is megszenvedi. Az arab országok élelmiszerimportja 2009-ben elérte a 30 milliárd dollárt. Ekkor már maguk mögött tudták a 2008-as élelmiszer áremelkedési sokkot, amely a világ számos pontján tiltakozásokat váltott ki, így az arab országokban is, ahol munkanélküli és elszegényedett milliókat hagyott maga után.
Az arab világban tapasztalt élelmiszerhiány egyik legnyilvánvalóbb oka a túlnépesedés. A régióban élők száma a 20. században megötszöröződött, s a növekedés jelenleg is szédületes, évi 2,3 százalékos emelkedést mutat. Egyiptomban száz éve 20 millió ember élt, ma 75 millió, s ha hinni lehet az ENSZ becslésének, úgy 2050-re már 121 millió polgára lesz a Nílus menti országnak. Algériában a mai 33 millióról 2050-ig 49 millióra emelkedik a lélekszám, Jemenben 22-ről 58 millióra. A sok ember nagyobb élelmiszerszükségletet jelent, vagy még több importot. A 2009-es Arab Human Development Report (Arab humán fejlettségi jelentés) becslése szerint 2020-ra az arab országokban 51 millió új munkahelyet kellene teremteni a fiatal generációk számára.
A demográfiai robbanással párhuzamosan végbement egy zöld forradalom is a mezőgazdaságban, ahol a hatékony technológiák és az iparosodott folyamatok jelentősen megnövelték az élelmiszertermelési kapacitásokat. Ehhez a változáshoz a hátteret az olajjövedelmek adták. Sok jel arra mutat, hogy egy az trend elérte a korlátait.
Az emelkedő olajárak már a 2008-as élelmiszerár-csúcsdöntésben is szerepet játszottak. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) tavaly novemberi jelentése szerint elértük az olajhozam-csúcsot (peak oil), azaz a kitermelés világméretekben már nem növelhető tovább. Csakhogy a globális kereslet még mindig növekszik. Az IEA előrejelzése szerint energiakereslet évi 0,7 és 1,4 százalék közötti ütemben nő egészen 2035-ig. Ugyan ebben az időszakban a szén alapú energiák (kőolaj, földgáz illetve kőszén) megmaradnak a világ fő energiaforrásának, a villamosság iránti kereslet pedig éves szinten 2,2 százalékkal fog emelkedni. Mivel a szénhidrogének kitermelése már nem képes többé emelkedni, így állandó rés fog tátongani az aktuális kereslet és kínálat között.
A nagy kérdés az arab országok számára, hogy mit tegyenek, ha olajkitermelőként és exportőrként, illetve az olajdollárok befektetőiként vesznek részt a globális üzleti életben, miközben az emelkedő olajárak miatt az általuk elfogyasztott élelmiszer egyre drágább lesz.
Ebből nem lehet kimaradni |
Az élelmiszerek előállításához termőföldekre és vízre van szükség, s persze energiára is. A nagyüzemi mezőgazdaság következménye, hogy nagymennyiségű növényvédőszert használnak fel, s elveszítik a termőföld felső rétegét, ami egy idő után a termőföld minőségének romlásához, s a hozamok csökkenéséhez vezet. A világ édesvízforrásai is igen erősen megterheltek már. A nagyobb folyókon összesen már mintegy 45 ezer gát épült, hogy elősegítse az öntözést és az energiatermelést. A folyók további hasznosításának lehetősége már igen korlátozott. Számos arab ország vízhiánnyal küszködik, és olyan készleteket használ fel – mint például Jordánia a Holttenger térségében – agrártermelése fenntartására, amelyek már nem képesek megújulni. Becslések szerint a klímaváltozás miatt ebben az évszázadban a Közel-Keleten és Észak-Afrikában 20 százalékkal kevesebb csapadék fog hullani, s a magasabb hőmérséklet miatt ennek nagyobb része fog elpárologni. Azaz miközben egyre nagyobb igény lesz az élelmiszerek, a víz és az energia iránt, a szénenergián alapuló ipar és mezőgazdaság egyre kiterjedtebb működési nehézségekkel szembesül.
A közel-keleti környezeti problémákra szakosodott portál a Green Prophet arról számolt be, hogy tavaly decemberben a FAO (az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete) megállapította, hogy az élelmiszerárak elérték a 2008-as csúcsot, ami az Öböl térségét nagyon keményen érintette. Az infláció három évvel ezelőtt majdnem 16 százalékosra emelkedett az egyre magasabbra kúszó élelmiszerárak miatt, ugyanis a térség kénytelen az élelmiszerimportra hagyatkozni.
Az arab államok Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok vezetésével úgy döntöttek, hogy az olajból származó vagyonukból afrikai országokban földterületeket vásárolnak, ahol megtermelhetik a lakosságuk szükségleteit fedező élelmiszermennyiséget. Szudánban, Etiópiában és kisebb részben Kenyában és Mozambikban többszázezer hol földet vontak művelés alá, de igen jelentős termőterületeket művelnek így Egyiptomban is, ahol például a termésnek mindössze felét értékesítik belföldön, a többi az Öböl-menti országok ellátására megy.
Csakhogy ezeknek az országoknak szintén szükségük lenne élelmiszerre. Márpedig ezen az égövön nem is olyan egyszerű az agrárgazdálkodás a magas hőmérséklet miatt. A térségben pedig az éhség és alultápláltság a lakosság 18 százalékát sújtja. A klímaváltozás miatti hőmérsékletemelkedés következtében a terméseredmények előre vissza fognak esni. Így aztán az érintett országokban egyre rosszabb szemmel nézik a „földrablást”, hiszen az élelmiszerexport elég megmagyarázhatatlan, amikor saját lakosságukat sem tudják ellátni. A FAO elemzője, David Hallam szerint ez az egyik oka, hogy az Öböl-menti országok nem csak a magas olajárak miatt aggódnak, hanem amiatt is, mert néhány fontos exportőr ország úgy döntött, büntetővámokat vet ki az élelmiszerek kivitelére, hogy alacsonya tarthassa a belső árakat. „Amitől félnek, azt nem a magas árak jelentik csupán, hanem, hogy egyáltalán nem lesznek képesek megoldani az ellátást, bármilyen magas ár mellett. A csúcsrajáró olajárak így együtt tartanak a magas élelmiszerárakkal, amelyek még a leggazdagabb arab államokban is politikai destabilizációhoz vezethetnek" – véli a FAO illetékese.
Hogy a környezet leromlása, a források elapadása és a térségben fennálló politikai rendszerek és a túlnépesedés kölcsönhatásának mi lesz az erdője, csak nehezen jósolható meg – írja az Oilprice portál térségi elemzése. Mert nem világos többek között, hogy a demográfiai folyamatok, a gyorsan növekvő városi népesség, a marginalizálódott, de tanult fiatal generáció megjelenése, vagy az iszlám erőszakos áramlatainak felerősödése milyen társadalmi helyzetet állít elő.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Felvesz a kamera, amikor valami kínos dolgot művelük, majd még fel is kap az internet. A Coldplay-koncerten lebukó vezérigazgató története jól példázza, hogyan változhat meg valakinek egyik napról a másikra az élete a kéretlen nyilvánosság hatására. Milyen nagy lebukásokról tudunk még? Mit tehet az ember, ha lebénítja a jumbo screen, még akkor is, ha nem jár tilosban?
Megtudtuk: az átláthatóságinak mondott törvény vitáját a frakciónak le kell folytatnia.
Érezni-e a Fidesz zuhanását a híres erdélyi fesztiválon?
Bekapcsolt a kármentő üzemmód.
Az utolsó negyedben úszott el az esély a győzelemre.
Az Újpest ezzel szemben fittyet hány az ötmagyaros szabályra. Kezdődik az NB I.