szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az arab világ zavargásai elég messzinek tűnnek, pedig nagyon is közelről érint bennünket az olajár vad emelkedése és a nemzetközi élelmiszerpiac toronymagas árhulláma. Senkinek ne legyen kétsége, a piaci változások nekünk is kényelmetlenségeket okoznak, legfeljebb a megélhetésünket nem érezzük oly végzetesen fenyegetve miattuk, mint az arab országok tüntetői.

Karácsony óta a WTI olaj hordónkénti ára 6 százalékkal, az északi-tengeri Brent olajé pedig 12 százalékkal emelkedett. A líbiai zavargások kiterjedésének híre önmaga szinte azonnal egy dolláros áremelkedést eredményezett hordónként. Az olaj drágulását a növekvő kielégítetlen kereslet eredményezi, a magas olajár azonban az élelmiszerárakat is felhajtja, ami különösen az arab országoknak igen rossz hír.

Kairó egy kevésbé ismert arca. Étel kell, víz kell, munka kell
©

A nyugalom helyreállítása érdekében az arab országok egyelőre csak rövidtávú intézkedéseket hozhatnak, pedig olyan strukturális nehézségekkel kell megküzdeniük, amelyeket talán sohasem lesznek képesek teljesen megoldani. A Világbank 2009-es jelentése szerint (és a helyzet azóta csak romlott) az arab országok az elfogyasztott élelmiszerek több mint a felét importból szerzik be, és a legnagyobb gabonaimportőrnek számítanak a világon. Az arab országok megélhetése imígyen más országoktól függ. Így ha Kanadában fagy vagy Ausztráliában árvíz van, ha leég a termés Oroszországban akkor azt Algéria vagy Egyiptom is megszenvedi. Az arab országok élelmiszerimportja 2009-ben elérte a 30 milliárd dollárt. Ekkor már maguk mögött tudták a 2008-as élelmiszer áremelkedési sokkot, amely a világ számos pontján tiltakozásokat váltott ki, így az arab országokban is, ahol munkanélküli és elszegényedett milliókat hagyott maga után.

Az arab világban tapasztalt élelmiszerhiány egyik legnyilvánvalóbb oka a túlnépesedés. A régióban élők száma a 20. században megötszöröződött, s a növekedés jelenleg is szédületes, évi 2,3 százalékos emelkedést mutat. Egyiptomban száz éve 20 millió ember élt, ma 75 millió, s ha hinni lehet az ENSZ becslésének, úgy 2050-re már 121 millió polgára lesz a Nílus menti országnak. Algériában a mai 33 millióról 2050-ig 49 millióra emelkedik a lélekszám, Jemenben 22-ről 58 millióra. A sok ember nagyobb élelmiszerszükségletet jelent, vagy még több importot. A 2009-es Arab Human Development Report (Arab humán fejlettségi jelentés) becslése szerint 2020-ra az arab országokban 51 millió új munkahelyet kellene teremteni a fiatal generációk számára.

A demográfiai robbanással párhuzamosan végbement egy zöld forradalom is a mezőgazdaságban, ahol a hatékony technológiák és az iparosodott folyamatok jelentősen megnövelték az élelmiszertermelési kapacitásokat. Ehhez a változáshoz a hátteret az olajjövedelmek adták. Sok jel arra mutat, hogy egy az trend elérte a korlátait.

Az emelkedő olajárak már a 2008-as élelmiszerár-csúcsdöntésben is szerepet játszottak. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) tavaly novemberi jelentése szerint elértük az olajhozam-csúcsot (peak oil), azaz a kitermelés világméretekben már nem növelhető tovább. Csakhogy a globális kereslet még mindig növekszik. Az IEA előrejelzése szerint energiakereslet évi 0,7 és 1,4 százalék közötti ütemben nő egészen 2035-ig. Ugyan ebben az időszakban a szén alapú energiák (kőolaj, földgáz illetve kőszén) megmaradnak a világ fő energiaforrásának, a villamosság iránti kereslet pedig éves szinten 2,2 százalékkal fog emelkedni. Mivel a szénhidrogének kitermelése már nem képes többé emelkedni, így állandó rés fog tátongani az aktuális kereslet és kínálat között.

A nagy kérdés az arab országok számára, hogy mit tegyenek, ha olajkitermelőként és exportőrként, illetve az olajdollárok befektetőiként vesznek részt a globális üzleti életben, miközben az emelkedő olajárak miatt az általuk elfogyasztott élelmiszer egyre drágább lesz.

Ebből nem lehet kimaradni
Amikor egy élelmiszer-áruház zöldséges részlegén a téli hónapokban észak-afrikai zöldséget veszünk, tudnunk kell, hogy részesei vagyunk a válságnak. Amikor szörnyülködünk a már megint bejelentett benzináremelés miatt, tudnunk kell, hogy részesei vagyunk a válságnak. Amikor a televíziók híradóműsorait elhűlve figyeljük, amint a pékek képviselői arról beszélnek, hogy emelni fognak a kenyér árán, mert drágább a liszt, drágább az energia és a szállítás, tudnunk kell, hogy részesei vagyunk a válságnak. Amikor azt látjuk egy videómegosztó portálon, hogy embereket lőnek le a Közel-Keleten vagy Észak-Afrikában, tudnunk kell, hogy ebben a  kavarodásban mi is benne vagyunk.    M.Z.

Az élelmiszerek előállításához termőföldekre és vízre van szükség, s persze energiára is. A nagyüzemi mezőgazdaság következménye, hogy nagymennyiségű növényvédőszert használnak fel, s elveszítik a termőföld felső rétegét, ami egy idő után a termőföld minőségének romlásához, s a hozamok csökkenéséhez vezet. A világ édesvízforrásai is igen erősen megterheltek már. A nagyobb folyókon összesen már mintegy 45 ezer gát épült, hogy elősegítse az öntözést és az energiatermelést. A folyók további hasznosításának lehetősége már igen korlátozott. Számos arab ország vízhiánnyal küszködik, és olyan készleteket használ fel – mint például Jordánia a Holttenger térségében – agrártermelése fenntartására, amelyek már nem képesek megújulni. Becslések szerint a klímaváltozás miatt ebben az évszázadban a Közel-Keleten és Észak-Afrikában 20 százalékkal kevesebb csapadék fog hullani, s a magasabb hőmérséklet miatt ennek nagyobb része fog elpárologni. Azaz miközben egyre nagyobb igény lesz az élelmiszerek, a víz és az energia iránt, a szénenergián alapuló ipar és mezőgazdaság egyre kiterjedtebb működési nehézségekkel szembesül.

[[ Oldaltörés (Folytatás: Hiába van pénz, ha nincs élelmiszer) ]]

A közel-keleti környezeti problémákra szakosodott portál a Green Prophet arról számolt be, hogy tavaly decemberben a FAO (az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete) megállapította, hogy az élelmiszerárak elérték a 2008-as csúcsot, ami az Öböl térségét nagyon keményen érintette. Az infláció három évvel ezelőtt majdnem 16 százalékosra emelkedett az egyre magasabbra kúszó élelmiszerárak miatt, ugyanis a térség kénytelen az élelmiszerimportra hagyatkozni.

Szárazság Jordániában. Nem pótlódnak vissza a vízkészletek
©

Az arab államok Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok vezetésével úgy döntöttek, hogy az olajból származó vagyonukból afrikai országokban földterületeket vásárolnak, ahol megtermelhetik a lakosságuk szükségleteit fedező élelmiszermennyiséget. Szudánban, Etiópiában és kisebb részben Kenyában és Mozambikban többszázezer hol földet vontak művelés alá, de igen jelentős termőterületeket művelnek így Egyiptomban is, ahol például a termésnek mindössze felét értékesítik belföldön, a többi az Öböl-menti országok ellátására megy.

©

Csakhogy ezeknek az országoknak szintén szükségük lenne élelmiszerre. Márpedig ezen az égövön nem is olyan egyszerű az agrárgazdálkodás a magas hőmérséklet miatt. A térségben pedig az éhség és alultápláltság a lakosság 18 százalékát sújtja. A klímaváltozás miatti hőmérsékletemelkedés következtében a terméseredmények előre vissza fognak esni. Így aztán az érintett országokban egyre rosszabb szemmel nézik a „földrablást”, hiszen az élelmiszerexport elég megmagyarázhatatlan, amikor saját lakosságukat sem tudják ellátni. A FAO elemzője, David Hallam szerint ez az egyik oka, hogy az Öböl-menti országok nem csak a magas olajárak miatt aggódnak, hanem amiatt is, mert néhány fontos exportőr ország úgy döntött, büntetővámokat vet ki az élelmiszerek kivitelére, hogy alacsonya tarthassa a belső árakat. „Amitől félnek, azt nem a magas árak jelentik csupán, hanem, hogy egyáltalán nem lesznek képesek megoldani az ellátást, bármilyen magas ár mellett. A csúcsrajáró olajárak így együtt tartanak a magas élelmiszerárakkal, amelyek még a leggazdagabb arab államokban is politikai destabilizációhoz vezethetnek" – véli a FAO illetékese.

Hogy a környezet leromlása, a források elapadása és a térségben fennálló politikai rendszerek és a túlnépesedés kölcsönhatásának mi lesz az erdője, csak nehezen jósolható meg – írja az Oilprice portál térségi elemzése. Mert nem világos többek között, hogy a demográfiai folyamatok, a gyorsan növekvő városi népesség, a marginalizálódott, de tanult fiatal generáció megjelenése, vagy az iszlám erőszakos áramlatainak felerősödése milyen társadalmi helyzetet állít elő.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Hírszerző/FH/MTI Világ

A gyászoló tömegbe lőttek Bahreinben a rendőrök

A bahreini ellenzék pénteken úgy döntött, hogy elhalasztja a szombatra tervezett tüntetéseket, a csütörtök hajnalban megölt tüntetők családjainak gyásza miatt. Pénteken több ezer ember vett részt a megölt tüntetők temetésén, a vezetés távozását követelve, a rendőrség a tüntetők közé lőtt. A bahreini trónörökös közben nemzeti párbeszéd elindítását ígérte, amint helyreáll a rend az országban, de szemtanúk szerint a rendőrség emberei tüntetők közé lőttek a fővárosban.

MTI Világ

Visszavágással fenyegeti a tüntetőket Kadhafi

A lemondását követelő példa nélküli tüntetések ellenére Moammer Kadhafi líbiai vezető kedden dacos hangvételű beszédben közölte, hogy nem mond le, mi több a Tienanmen térihez hasonló visszavágással fenyegette meg a demonstrálókat és a fegyveres erőket felszólította a rend helyreállítására.

MTI Világ

Kétszáz halott Líbiában, Bahreinben sikeresek a tüntetők?

Nem hivatalos adatok szerint már közel kétszáz ember életét követelte Líbiában a szinte forradalmi jelleget öltő tüntetéshullám, Bahrein fővárosának központját az ellenzék tartja ellenőrzés alatt, tüntetések voltak Marokkóban, folytatódtak a megmozdulások Jemenben - a Tunéziában keletkezett elégedetlenségi hullám a hét végén sem gyengült az Észak-Afrikától a Közel-Keletig terjedő térségben.

Egyelőre nem érkezett meg a három év alatti gyerekek oltása a háziorvosokhoz

Egyelőre nem érkezett meg a három év alatti gyerekek oltása a háziorvosokhoz

Amerikai kampányfinis: ahogy most állnak a dolgok, Orbán elkezdhet dolgozni a B terven

Amerikai kampányfinis: ahogy most állnak a dolgok, Orbán elkezdhet dolgozni a B terven

Közel háromszáz újságírót vettek őrizetbe Fehéroroszországban az elnökválasztás óta

Közel háromszáz újságírót vettek őrizetbe Fehéroroszországban az elnökválasztás óta