A német parlament, a Bundestag delegációja a héten tárgyalásokat folytatott többek közt Martonyi János külügyminiszterrel, Kövér Lászlóval, az Országgyűlés elnökével, a magyar parlamenti pártok képviselőivel, civil szervezetekkel és magyarországi német kisebbségi vezetőkkel.

A nemrégiben elfogadott alaptörvényről - Ackermann szavai szerint - "egyenrangú félként, nem tanítómesterként" tettek fel kérdéseket. Firtatták például, hogy  "miként vonták be az előkészületekbe az embereket, miért nem vettek részt benne az ellenzéki pártok, és miért emelték olyan magasra a küszöböt a jövőbeni kormányok számára", amelyeknek valószínűleg nem lesz kétharmados többségük a módosításhoz.

Josef Ackermann

AP

Az új alaptörvény  kérdése felmerült a magyarországi német kisebbség vezetőivel folytatott tárgyalásokon is. Ahol a kisebbségi vezetők, a német politikus beszámolója szerint reményüket fejezték ki, hogy a kiegészítő törvényekben majd megemlékeznek - a múlthoz hasonlóan - a Magyarországon beszélt egyéb nyelvekről is, köztük a németről. Az új alaptörvényben ugyanis csak a magyar nyelvről történik említés.

Ackermann kitért arra, hogy a megbeszéléseken a külföldi cégeket sújtó különadó is téma volt. Elhangzott, hogy a magyar partnerek biztosították a német küldöttséget: Magyarország megtartja ígéretét, hogy a különadó 2013 után megszűnik.  "Ez  fontos a német vállalatok számára, mert így biztonsággal tervezhetnek" - húzta alá a politikus.

Ackermann a német munkaerőpiac javulását várja attól, hogy május 1-től akadálytalanul érkezhetnek az új tagállamok munkavállalói.  Úgy véli:  Németországot hátrányosan érintette, hogy hét éven át zárva tartotta munkaerőpiacát, mert azok az uniós tagállamok, amelyek nem állítottak fel korlátokat, elszívták a szakképzett munkaerőt, amelyre Németországnak is szüksége volna. Várakozása szerint "az elkövetkező években mintegy 800 ezer friss munkaerő érkezhet, ami nem nagy szám, nem jelent kihívást a munkaerőpiacnak". Németország is demográfiai változás előtt áll, nagy szüksége lenne például szakképzett betegápolókra " - hangzott el.

A Bundestag küldöttsége egyeztetéseket folytatott az Európai Unió soros magyar elnökségének programjáról is, így kiemelt jelentőséget tulajdonít a roma stratégiának. Ackermann elmondta, hogy Berlin abban az esetben támogatja Románia és Bulgária csatlakozását a schengeni övezethez, amennyiben a két ország megfelel a feltételrendszernek. Mint mondta, ezek objektív kritériumok, ha teljesülnek, akkor Németországnak nincs oka arra, hogy ellenezze az övezet kiterjesztését.