Az Orbán-kormány módosított a korábbi Út a munkához programon és lényegében névváltoztatásokkal létrehozta a Nemzeti Közfoglalkoztatási Programot. Láthatólag az új rendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mivel már szeptembertől jelentősen módosítják a szabályait - olvasható a intézet elemzésében.

A módosítás legfőbb eleme, hogy a jövőben létrejön az úgynevezett közfoglalkoztatási jogviszony, amely eltérhet a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalói jogviszonytól. Ennek egyik legfőbb oka, hogy ezáltal a kormány a minimálbérnél kisebb bért is megállapíthat a rászorulóknak. Azaz, nem kell kötelezően kifizetni a mostani bruttó 78 000 forintot a közmunkán dolgozónak egyhavi napi nyolc órás munkáért cserébe, hanem ennél jóval kevesebbet is fizethetnek - figyelmeztet a Policy Agenda.

Az intézet szerint a törvényjavaslat szövegéből az olvasható ki, hogy ez a közfoglalkoztatás keretében dolgozónak a minimálisan kötelezően megadandó bére csak bruttó 46 800 forint lesz. Ebből következően a kormány már 40 százalékkal képes csökkenteni a bérköltségeket, hiszen a minimálbéres foglalkoztatáshoz hasonlóan nem lesznek érdekeltek abban a foglalkoztatók, hogy több pénzt adjanak a közmunkásoknak.

Újabb potenciális konfliktusforrást is beépítettek a javaslatba: amellett, hogy meghagyták az önkormányzatoknak azt a lehetőségét, hogy az úgynevezett aktív korúk ellátásának feltételéül szabhatják a lakókörnyezet rendezettségének biztosítását - emlékeztet elemzésében az intézet -, szabályozzák azt is, hogy nem kell a lakóhelyen biztosítani a közfoglalkoztatási lehetőséget, hanem akár több órás utazási idő esetén is el kell vállalnia a munkát az érintettnek.

A többi területen nem hoz jelentősebb változást a beadott törvényjavaslat, azaz megőrzi az Út a munkához program, majd a Nemzeti Közfoglalkoztatási Program elemeit. Ugyanakkor a munkáért járó minimális bér mértékének elszakítása a normál minimálbértől megváltoztatja a rendszer filozófiáját.