Az elemzői konszenzus szerint 2011 végén is 6 százalék lehet az alapkamat, a jövő év végére pedig 5,5 százalékos alapkamatot várnak az elemzők. Július a hatodik hónap, amikor a testület nem változtatott a jegybanki alapkamaton, ezt megelőzően, november és január között összesen 75 bázisponttal emelkedett a ráta.

A tanács által a jegybank honlapján közzétett indoklás szerint a monetáris tanács megítélése szerint a következő két évben folytatódhat a gazdaság lassú élénkülése, azonban a kibocsátás mindvégéig elmarad a potenciális szintjétől. A belső kereslet csak lassan és fokozatosan élénkül, ezért a gazdaságot érő költségsokkok ellenére az infláció 2012 végére monetáris szigorítás nélkül is 3 százalékra süllyedhet.

A tanács szerint a fogyasztói árindex csökkenése összhangban van a testület korábbi várakozásaival. A teljes fogyasztói inflációt a feldolgozatlan élelmiszerek árcsökkenése mérsékelte, a magas nyersanyagárak következtében a maginfláció azonban az elmúlt időszakban tovább emelkedett. A költségsokkok elsőkörös hatásának kifutásával a tartósan gyenge belföldi kereslet és a magas munkanélküliség árazási és bérezési döntésekre gyakorolt fékező ereje lehet meghatározó az infláció alakulására a szabályozott árak fegyelmezett alakulása mellett.

A közlemény leszögezi: az inflációs cél 2012 végén történő eléréséhez huzamosabb ideig szükség lehet a jelenlegi kamatszint fenntartására. A tanács megítélése szerint a gazdasági növekedés fő forrása rövid távon változatlanul a külső kereslet lehet, míg a belső kereslet növekedése csak lassan indulhat meg. Bár a globális konjunktúrában némi lassulás várható, ennek az exportra gyakorolt hatását ellensúlyozhatja a főként az autóiparhoz köthető nagyberuházások megvalósulása. Az export dinamikus bővülése és a gyenge belső kereslet következtében visszafogottan alakuló import eredőjeként továbbra is jelentős külkereskedelmi többlet várható - olvasható a közleményben.

A monetáris tanács szerint a lakossági fogyasztást tekintve az elmúlt időszakban beérkezett adatok nem utalnak élénkülésére. A magán-nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése átmenetileg kedvezően érintheti a fogyasztást. A közlemény szerint a svájci frank elmúlt időszakban tapasztalt erősödése ugyanakkor a törlesztőrészletek megemelkedéséhez vezethet. Ha a svájci frank erősödése tartóssá válik, akkor az eladósodott háztartások "mérlegkiigazítása" elhúzódhat, mely a fogyasztás élénkülése ellen hat, ez értelemszerűen mérsékelheti az inflációt.

A tanács úgy ítélte meg, hogy az eurózóna adósságválságának súlyosbodása miatt általánosan megemelkedő kockázatkerülés a régió országaiban és Magyarországon is éreztette hatását. A válság további elmélyülése tartósan magas kockázatkerüléshez vezethet, mely egyrészt az állampapír-piaci és a bankközi hozamok emelkedésében, másrészt a forint fejlett országok devizáival szembeni leértékelődésében jelentkezhet. Az adósságválság elhúzódása az eurózóna konjunktúrájának lassulását is maga után vonhatja, mely a külső keresleten keresztül a hazai növekedési kilátásokat is negatívan befolyásolná - derül ki a tanács közleményéből.

A monetáris tanács ezeket a szempontokat figyelembe véve döntött az alapkamat szinten tartása mellett. A tanács a jövőbeli kamatpolitika szempontjából az eurózóna elhúzódó adósságválságát tekinti a legfontosabb kockázati tényezőnek. A következő időszakban az infláció várható alakulása mellett a kamatlépéseket befolyásolhatja, hogy az eurózóna adósságválságának megoldása érdekében hozott intézkedések milyen sikerrel járnak - állítja a monetáris tanács közleménye. A tanács ülésének rövidített jegyzőkönyve 2011. augusztus 10-én 14 órakor jelenik meg.

Egyhangú döntés volt

Egyhangú döntést hozott a monetáris tanács a 6,00 százalékos alapkamat tartásáról  - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke kedden, a testület ülését követő sajtótájékoztatón Budapesten. A jegybank elnöke elmondta, a tanács előtt egyetlen javaslat volt, ez a 6,00 százalékos kamat tartására vonatkozott. A monetáris tanács most először ülésezett kedden.

A vázolt forgatókönyv hátterét ismertetve az elnök elmondta: a nyersanyagárak emelkedésének hatása 2011-ben fokozatosan megjelenik a maginflációban, ahogy az már a júniusi inflációban látható volt, ugyanakkor a gyenge belső kereslet és a viszonylag magas munkanélküliség fegyelmezőleg hat az árazási és bérezési döntésekre. Hozzátette azt is, hogy 2012-re a nyersanyagárak emelkedése várhatóan kifut, miközben 2012-ben a gyenge belső kereslet és a magas munkanélküliség továbbra is visszafogja az árazási és bérezési döntéseket, így 2012 végére reálisnak tűnik a 3 százalékos infláció elérése. 

A magyar bankrendszer likviditása és tőkeereje a jelenleginél erősebb svájci frank esetén is megfelelő  - felelte egy kérdésre Simor András. Az elmúlt év októberében 2011 végére 245 forintos, 2012 végére 257 forintos svájci frankkal végezte el a stressztesztet a magyar bankrendszernél az MNB, és az eredmény szerint a bankrendszer ilyen esetben is képes lenne a veszteségek fedezésére - jelezte a jegybank elnöke.

Ez annak köszönhető, hogy a válság után a bankok hathatós intézkedéseket tettek mind a likviditási, mind a tőkehelyzetük javítása érdekében - tette hozzá. A következő stressztesztre októberben kerül sor, "de nincs okunk azt hinni, hogy pillanatnyilag a bankrendszer stressz ellenálló képessége gyengébb lenne, mint tavaly októberben volt" - hangsúlyozta Simor András.

Arra a kérdésre, hogy a kifizetendő, közel 200 milliárd forintot kitevő nyugdíjpénztári reálhozamokból mennyit fordíthat megtakarításra illetve hitel előtörlesztésre a lakosság, a jegybank elnök egy korábbi prognózisra hivatkozott, amely szerint ennek közel 50 százalékát nem költik el fogyasztásra. Makrogazdasági szempontból viszonylag semleges hatású, hogy az 50 százalékból mennyit fordítanak hitel előtörlesztésre és mennyit megtakarításra - fűzte hozzá Simor András.