Az MSZOSZ azzal egyetért, hogy a világ jelentősen megváltozott körülöttünk, új munkaformák alakultak ki, ehhez illik hozzáigazítani a munkaügyi szabályokat. Ez azonban nem azt jelenti, hogy egy teljesen új szemléletű és szellemű munkatörvényt kell alkotni. A munkavállaló eleve kiszolgáltatottabb helyzetben van, ezért van a munka világának a szabályozásában egy olyan elv, hogy a gyengébbet kell segítenie a törvénynek. Ez a tervezet ezzel az elvvel szakít, amit a szakszervezet elfogadhatatlannak tart - írja a Népszabadság.

Amennyiben a kormány nem lesz hajlandó az érdemi tárgyalásra, valamennyi nyomásgyakorlási eszköz bevetésének lehetőségét végiggondolják. Arra készülnek, hogy kollégáikkal, a tagsággal és minél több munkavállalóval megértessék és világossá tegyék számukra, mi a tárgyalások tétje. Az érdekvédő felhívta a figyelmet arra, hogy munkatörvénnyel még sehol a világon nem teremtettek munkahelyet.

Ezzel a tervezet kidolgozásának indoklására utalt, amely szerint a cél a foglalkoztatás rugalmasabbá tétele, a versenyképesség javítása. Munkahely ettől szerinte csak akkor lenne több, ha a törvény nem hosszabbítaná, hanem rövidítené a törvényes munkaidőt.

Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke ellentmondást lát abban is, hogy a kormány akkor csökkenti a szabadságot, amikor a törvényes, munkában töltött idő növekszik, hiszen a nyugdíjkorhatárt korábban kitolták 65 évre. Rossznak tartja ugyanakkor azt az indoklást is, hogy ha a törvény könnyebbé és olcsóbbá teszi a munkavállaló kirúgását, abból új munkahely lesz. "Valójában az a szándék látszik a tervezeten, hogy csökkentsék a vállalkozói szféra költségeit, ezért tennék lehetővé, hogy ne fizessenek műszakpótlékot, túlórát és szabadságot" – mondta.

"Ha nincs érdemi tárgyalás a kormánnyal, álkonzultáció részesei leszünk, akkor fel kell lázítani a népet. Ha utcára kell menni, akkor tudják, nem magunktól mentünk ki, hanem 'ők' raktak ki a tárgyalóasztaltól" - fogalmazott Pataky, aki szerint a kormány kényszerhelyzetet állított elő, nekik pedig meg kell keresniük az eszközeiket, és akár a polgári engedetlenségig is el kell menni. "Tudniuk kell a munkavállalóknak: az ő bőrükről van szó, a kormány eladta őket egy rossz szemléletű, XIX. századi gondolkodású vállalkozói rétegnek. Ez egyébként a kormány felelőssége is" - tette hozzá.