szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Hibás adatokból vont le téves következtetést Selmeczi Gabriella miniszterelnöki megbízott, amikor hétfői sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a magánpénztári rendszerben közel 700 milliárd forint veszteség keletkezett az elmúlt években - állítja a Stabilitás Pénztárszövetség.

Alaptalanul vádolta meg a magánnyugdíjpénztárakat Selmeczi Gabriella akkor, amikor azt mondta, mintegy 700 milliárd forint veszteség keletkezett a magánpénztári rendszerben az elmúlt években - közölte a Stabilitás Pénztárszövetség hétfőn. Bába Julianna, a szövetség elnöke elmondta: a pénztárakat tömörítő érdekképviseleti szervezet értetlenül áll az elmúlt napok kormányzati megnyilvánulásai előtt, amelyek sok esetben nélkülözik a tényeket, vagy valós tényeket tüntetnek fel hamis színben.

A szövetség indítványozza, hogy a miniszterelnöki megbízott hozza nyilvánosságra mai kijelentéseinek alapját képező számítások módszerét és az annak alapját képző adatsorokat. Ugyanis szerintük a kormánynak dolgozó kutatóintézetek rosszul számolnak, amikor a magánpénztári rendszer államháztartásra gyakorolt hatását próbálják megbecsülni.

Mit számol el a kormány?

Selmeczi Gabriella szerint a „vizsgálat kiterjedt arra, hogy mekkora lett volna a magánnyugdíjpénztárak vagyona a múlt év végén akkor, ha a befizetéseket 13 évig tisztán állampapírban tartják. Az eredmény: a tényleges 3160 milliárd forint helyett 700 milliárddal több, azaz 3860 milliárd forint lenne a vagyon.” Ez a számítás csak abban az esetben lenne igaz, ha a pénztárak a működésük 12 éve alatt mindig egyforma cashflow-val rendelkeztek volna (minden évben ugyanannyi lett volna a tagdíj, azaz nem nőtt vagy nem csökkent volna) és a hosszú lejáratú állampapír index (MAXC) minden nap egyformán emelkedett volna. Ebben az esetben lehetne csak azt mondani, hogy a piaci értéknek meg kellett volna duplázódnia.

MTI / Földi Imre

Csakhogy ez az ideális helyzet soha nem állt be: például a tagdíjakat 1998-ban 6 százalékon befagyasztották, és kisebb-nagyobb mértékben a magánpénztári rendszer indulásától folyamatos volt az állami rendszerbe visszalépők száma. Ennek tetőpontját a 2009-es év jelentette, amikor 62 ezer 52 év feletti ember tért vissza vagyonával együtt az állami rendszerbe.

Emellett a pénztáraknak nem csak az ismert kifizetési (garancia díj, tagnyilvántartás, felügyeleti díj) kötelezettségei, hanem likviditás-tartási kötelezettsége van, azaz nem minden pénzt fektethet be, a likviden tartott eszközökön pedig nyilvánvalóan más hozam érhető el. Nem beszélve arról, hogy a mindenkori kormányzat rendeletekben határozta meg a befektetések kereteit, amikor rendelkezett a befektetési eszközök nagyságáról az egyes portfóliókban.

Nem 12 évre készültek

A magán-nyugdíjpénztári rendszer alapvetően abból a célból lett létrehozva, hogy a pályakezdők 40 év munkaviszony után az állami tb-nyugdíjból kapott 75 százalékos nyugdíjuk feletti részt a magánpénztári rendszerből kapják. Magyarán ennyi ideje lett volna egy pénztárnak a befizetésekből felhalmozódó egyéni vagyon befektetésével hozamokat elérni. Ha viszont a felhalmozási időszak negyedénél készítünk kasszát, mint ahogyan most ezt a kormányzat 12 év működés után megteszi, óhatatlanul rosszabb eredmény jön ki.

Nem ad valós képet a reálhozamban nem részesülő tagok számáról az a kormányzati kommunikáció sem, amely elhallgatja, hogy a kifizetésben nem részesülő volt pénztártagok mintegy 40 százalékának semmilyen befizetése nem volt. Az összkép azonban a pénztárakra nézve így is kedvező, hiszen a tagok 81 százalékánál pozitív reálhozamot értek el 1998 és 2010 között, az egy tagra jutó átlagos reálhozam pedig meghaladta 76 ezer forintot.

Rendben zajlik a reálhozamok kifizetése

Az elmúlt napokban a reálhozamok kiszámításáról is érkeztek negatív hírek. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete azonban a teljes tagság alig 0,05 százalékánál, azaz 1500 embernél tárt fel hibát a reálhozam kiszámításánál. A Stabilitás közleménye hangsúlyozza, hogy csak ezekben az esetekben rendelt el kifizetési tilalmat a hatóság, a fennmaradó 99,95 százaléknál a reálhozam kifizetése rendben zajlik, vagy már be is fejeződött.

Fazekas István

Az érdekképviseleti szövetség felhívja a figyelmet: a reálhozam összegét a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 3. számú mellékletében található képlet alapján kell számítani. A volt tagnak akkor van reálhozama, ha a tag egyéni számlájának egyenlege (piaci értéken) a jogszabályban fordulónapként megjelölt napon - 2011. május 31-én - nagyobb a törvényben meghatározott módon számított összegnél.

Szeptemberig kiderül, jól számolt-e a pénztárunk

A reálhozam mértéke minden egyes pénztártag esetében eltérő, mivel azt számos tényező befolyásolja. Ezek közül a legfontosabbak: a tagsági jogviszony kezdete, a befizetett tagdíj nagysága, a tagdíjbefizetés rendszeressége (cash-flow hatás), a pénztár és portfólióváltás(ok) időpontja és iránya (az eltérő befektetési politikák, így hozamok miatt), az adott pénztári portfóliók teljesítménye, hozama az elszámolás fordulónapjáig, az infláció időbeli alakulása (a befizetések eltérő alakulása miatt az infláció hatása is más és más lesz). Mivel minden egyes pénztártag esete más, a Szövetség azt tanácsolja, hogy a vitatott esetekben a pénztártagok forduljanak közvetlenül saját pénztárukhoz.

A Stabilitás közölte azt is: a pénztárak a kifizetéseket követően a reálhozamok és tagdíjkiegészítések nagyságáról értesítést küldenek a pénztártagoknak, legkésőbb 2011. augusztus 31-éig. A szövetség arra kéri a volt pénztártagokat, hogy várják meg az elszámolási értesítőket, amelynek segítségével le tudják ellenőrizni, hogy pénztáruk helyesen számította-e ki az őket megillető reálhozamot. Amennyiben vitatják a kifizetések nagyságát, esetleges jogorvoslati kezdeményezéseikkel forduljanak közvetlenül saját pénztárukhoz.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!